Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 40. (Budapest, 1973)

PASSUTH KRISZTINA: Kurt Schwitters, Théo van Doesburg és a Bauhaus

De Stijl kurzusát. Bortnyik ekkoriban készített egy montázzsal kiegészített festményt, amelyben Doesburgot és a De Stijlt figurázta ki. Balra egy Doesburg-kompozíeióból, mint egy házból pillant ki maga Doesburg, azaz a fotója, s mellette jobbról egy kislány gömböt nyújt fel neki, mert az még hiányzik a kompozícióból — jobbra pedig tájrészlet látható, már inkább Bortnyikra, mint Doesburgra jellemző stílusban. A kompozíciót a De Stijl folyóirat jóval később, 1927ben reprodukálta.

24 Doesburg, mint a legtisztább neoplaszticista alkotást, igen becsülte és magánál tartotta.

25 Ezt a munkát, mint Bortnyik Sándor visszaemlékezik rá — tréfából ajándékozta Doesburgnak, aki cserébe két saját alkotását adta. Az egyik az előbb említett kompozíció — a másik sajnos elveszett. Bortnyik Sándor visszaemlékezése szerint ez a másik mű épület vagy modell vázlata volt. Mikor Doesburg elutazott Párizsba, átadta Bortnyiknak műtermét, amelyben még a Doesburg bérelte harmónium is ottmaradt.

26 Mielőtt azonban még erre sor került, Bortnyik megismerkedett Weimarban Kurt Schwitterssel, aki a dada i sta-ko n st r u ktivi st a kongresszuson vett részt. Ezt a kongresszust valójában Doesburg szervezte, aki 1922 szeptemberében egy <<nemzetközi alkotói munkaközösséget)) alapított Weimarban,

27 amelynek célja az volt, hogy az expresszionizmus ellentáborát ott helyben hozza létre, és a Bauhaus teóriájával szemben alternatív lehetőséget teremtsen.

28 Ez a találkozó azért is érdekes, mert az expresszionizmussal szemben három olyan tábort, olyan irányzatot kovácsolt egybe, amelyek addig egymás szélsőséges ellentétei voltak. Az egyik a holland «DeStijh józan, szigoréi, zárt stílusa, amelyet itt Doesburg és rajta kívül Van Eesteren képviselt. A másik: a dada — Tristan Tzara, Hans Arp, Hans Richter, Raul Hausmann és Kurt Schwitters. A harmadik az orosz geometrikus absztrakció, amely a konstruktivizmushoz áll közel. Ezt az irányzatot testesíti meg El Lissitzky és Moholy Nagy László,

29 aki a Ma bécsi folyóiratának megbízottjaként jelent meg. Az egységfront ily módon valóban kialakult — a három irányzat, jórészt személyes barátságokon keresztül, összekapcsolódik. A geometrikus absztrakció két pólusa — a holland és az orosz változat — amely egymástól függetlenül, két olyannyira különböző struktúrájú országban született meg, itt most felfedezi egymásban a rokonságot. El Lissitzky úgynevezett proun-jai hatnak Doesburg később kibontakozó <<elementarizn)iis»-ára ; Schwitters collage-ai Moholy Nagy collageaira, El Lissitzky montázsai ugyancsak Moholy Nagyra, és így tovább. Kurt Schwitters, a hannoveri művész jelenti legélesebben a geometrikus absztrakció, a rend, a megépítettség kultuszának ellenpólusát. Egyedül alakít ki egy dadaizmussal rokon stílusirányzatot: az úgynevezett merzismus-t, — a kifejezés a Commerz szó kettévágásából ered,

30 — amelyet a továbbiakban is egyedül képvisel. Festészete az expresszionizmusból indult ki, de erősen hatott rá Robert Delaunay is. Mint expresszionista festő, nem vált ki a többiek közül, egészen addig, 24 B o r t n y i k: Satire op de Stijl. Weimar 24. De Stijl 191 7 — 27. Jubileumi szám,, 79. old. A 24-es dátum téves, mivel Doesburg 23 legelején már elhagyta Weimart. 25 W esche r, LT.: An interview with Nelly van Doesburg. Cimaise, 1971. Jan., 36. old. 26 Doesburg és Bortnyik kapcsolatára vonatkozó adatok Bortnyik Sándor szíves szóbeli közléséből valók. 27 Wingle r, H. M. : Das Bauhaus. Osnabrück, 1963. 343. 28 Rote r s, E.: Maler am Bauhaus. Berlin, 1956. 155. 29 L a c h, Fr.: Der Merz Künstler Kurt Schwitters. Köln, 1971. 53. ;i

<> L a c h, Fr.: i. m. 22.