Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 40. (Budapest, 1973)

PASSUTH KRISZTINA: Kurt Schwitters, Théo van Doesburg és a Bauhaus

ban, a Baushaus növendékeiből teremt egy De Stijl csoportot. Ebben a csoportban tanult többek között Weininger Andor is, magyar építész és festő, aki a színpadi műhelyben is dolgozott Oskar Schlemmer mellett, s a Bauhaus zenekart vezényelte, ő maga pedig zongorázott.

14 Egy De Stijl kompozíciót festett akkor, «niely időben Theo van Doesburg (ottani) Stijl csoportjához tartoztam mint Bauhaussier . . . A három alapszínen kívül itt a három színt (violett, narancs és zöld) alkalmaztam, ami akkor, 1922-ben eltért Doesburg dogmájától (csak a három alapszínt „engedélyezték ")».

15 Weininger Andor Kompozíciója

10 legalábbis későbbi, újrafestett formájában, ragyogó, tiszta színeivel, világos elrendezésével mégis a De Stijl racionális, derűs alapszemléletét sugározza. A Bauhaus egymást keresztező, egymással ellentétes áramlatai még nem kristályosodtak ki egységes szemléletté. Doesburg személyén keresztül a geometrikus absztrakció szigorú, puritán felfogása mérkőzik a tradicionálisabb, lírai szemlélettel. A De Stijl festészete — redukált színvilágával, szigorú, arányrendszerével, a forma- és térhatás mellőzésével új normákat, gyökeresen új festői szemléletet teremt. Doesburg alkotásain semmiféle asszociáció nem merülhet fel. A síkfelületen belül a szinte mérnöki precizitással kiszámított arányrendszer, a színek gondosan mérlegelt egyensúlya nem sok teret enged a fantáziának, festői szabadságnak. Doesburgot a növendékek számára vonzóvá tette, az, ami benne újszerű volt. Célja túlmutatott a szorosan vett művészi alkotáson, az egész életet próbálta volna átalakítani, racionálisabbá és esztétikusabbá formálni, a technikai fejlődés korszerű lehetőségei szerint.

17 Doesburg töretlenül hitt a civilizációban, a teremtés lehetőségében. A De Stijl csoport eleve foglalkozott bizonyos elgondolások megvalósításával — építészeti tervek kivitelezésével. Doesburg az architektúra felé fordult, noha 1923-ig még elsősorban a festészet állt érdeklődése középpontjában.'

8 Az architektúra, mint arányrendszer, mint a tömegek elosztása, már korábban, 1920 előtt is foglalkoztatta. Természetesen stílusára éppen ebben az időben Mondrian festészete erősen hatott. Doesburg nem érte el Mondrian festményeinek belső kohézióját, világító tisztaságát, nagyvonalú eleganciáját. Gondosan mérlegelve, mintegy építőkockákból rakta össze, alakította ki festményeit. Képeinek 1924-ig kifejezetten architektonikus jellegük volt, még inkább, mint a magyar mesterek e korszakbeli, éigynevezett «kép-architektúrá»-inak. Már 1918-as ((Kompozíció sziirkében» (07. kép)

19 c. műve ebben a szellemben készült. A vertikális, keskeny formátumú képfelületbe ugyancsak álló téglalapok illeszkednek be, amelyeket csak időnként tör 11 Bortnyik Sándor szíves szóbeli közlése. 15 Weininger Andor levele 1970. júl. 10-én. Kiadatlan kézirat. 18 Weininger Andor: De Stijl kompozíció részlete. 1922— 1908. Olaj, karton, 101 x 22 cm. Pécs, Janus Pannonius Múzeum. J7 Ahogy iigyanebben az időben ő maga ezt kifejti: «Die neuen Möglichkeiten der Maschine haben eine unserer Zeit entsprechende Ästhetik geschaffen, welche ich einmal die «Mechanische Ästhetik» genannt habe. Diejenigen, welche die Überwindung des Natürlichen durch den Geist ausserhalb der Wirklichkeit erwarten, werden vielleicht niemals zugeben, dass der generale Aspekt unseres heutigen Lebens- und Kunststil ist, indem sich die überindividuellen, religiösen Wahrheiten erfüllen. Der kommende Stil wird vor allem ein Stil der Erlösung und der Vitalen Luhe sein. . .» D o e s b u r g, T. van: «Der Wille zum Stil». De Stijl, 1922. márc. 33-41. old. 18 Jaffé, H. L. C: De Stijl. Konstruktive Kunst: Elementen Prinzipien. Biennale. Nürnberg, 1909. Kat. Doesburg: Kompozíció szürkében, DIS. 95x00 cm. Velence, Peggy Guggenheim M úzeum.