Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 40. (Budapest, 1973)

PASSUTH KRISZTINA: Kurt Schwitters, Théo van Doesburg és a Bauhaus

Weimarba és Gropiusszal dolgozott együtt, az ő irodájában. Gropiusszal utazott Berlinbe is, ahol Bruno Taut építész házába látogatott el. Itt Doesburg a De Stijl, Gropius a Bauhaus munkájáról számolt be; Gropius ekkor hívta meg Doesburgot a, Bauhausba, bogy ismerkedjék meg eredetiben mindazzal, aminek létezéséről sem volt korábban tudomása. A későbbi konfliktus — és a Bauhaus válsága evvel a baráti gesztussal kezdődött. Karácsonykor teljesen váratlanul megjelent a Bauhausban Doesburg, ahol — a véletlen révén — ismét Forbáttal találkozott össze, aki körbevezette mindenütt.

7 1921 áprilisában visszatért feleségével, Nelly van Doesburggal együtt, hogy kb. egy évig ott maradjon. Gropius nem nevezte ki tanárnak, amit ő igen szeretett volna. Ezzel szemben rá igen rossz benyomást gyakorolt a Bauhaus expresszionizmusa, s főként Itten misztikus szemlélete. Csalódott, kezdeti benyomásai alapján mást várt — s ezért mindjárt át szerette volna alakítani az egész iskolát, forradalmasítani, más éitra terelni a tanítás módszerét.

8 Doesburg elmélete és gyakorlata mégis lenyűgözte kötöttségével, fegyelmezettségével a Bauhaus tanárait és növendékeit, sőt a tanárok közt is belső feszültséget idézett elő.

9 Nyilván Doesburg furcsa, felemás helyzete, — hogy a Bau harishoz is tartozott, meg nein is, — hozta magával, hogy hamarosan támadóvá, agresszívvé vált. Doesburg személyében képviselt egy mozgalmat, amelyről a diákok igen keveset tudtak, akárcsak korábban Doesburg a Bauhaus működéséről. «A De Stijl működését nem tanították, kurzus nem volt és publikáció sem, csak a De Stijl folyóirat létezett, az járt a Baushausba, olvastuk . . . Amikor a holland avantgárdé irányzat képviselője, Doesburg eljött a Bauhausba, ugyancsak nagy feszültséget okozott»,

10 — emlékezett vissza Marcel Breuer, korai Bauhaus-éveire. Mikor Doesburg végső soron kívül rekedt a Bauhauson, elindította ellenmozgalmát — a privátkurzust.

11 Ebben a kurzusban öltött testet a geometrikus absztrakció támadása az expresszionizmus ellen. Az egykori Bauhaus-tanítvány, Von Effra véleménye szerint: «A De Stijl természetesen erősen hatott rájuk (a növendékekre), de az absztrakt művészet végül is Doesburg nélkül is kiszorította volna az expresszionizmust. Doesburg maga viszont meg volt győződve arról, hogy a Bauhausban személyesen neki köszönhető az expresszionizmusból a konstruktivizmusba való előrelépés>>.

11922. február 20-án hirdeti meg Doesburg a De Stijl kurzust, amelynek első része a De Stijl által lefektetett alapfogalmakat ismerteti, a második pedig ezeknek az alapelveknek a felhasználásával az úgynevezett Gesamtkunstwerk megteremtésének kiindulópontjául szolgál. (Egy óra személyenként tíz márkába kerül.)

13 A vállalkozás tulajdonképpen kihívás Itten és Gropius ellen, hiszen saját növendékeiken keresztül akarja a Banhausot lejáratni. Doesburg tanfolyamán támadja a Bauhaus esztétikáját, s ezt az álláspontját ideig-óráig a maga szuggesztív lényével rákényszeríti tanítványaira. így az a sajátos helyzet áll elő, hogy Weimar7 Fred Forbat i. katalé>gus. 8 Leering, J. : Théo van Doesburg. Nürnberg, 1969-es kiállítás katalógusa, 7. 9 P ap Gyula magyar Bauhaus-növendék visszaemlékezése szerint Itten és Gropius később, 1923-ban azon különböztek össze, «amiket a Doesburg-félék hoztak a Bauhausba, Gropius közeledelt ezekhez az eszmékhez*). Művészettörténeti Dokumentációs Központ Közleményei, III, 1963. 14. 1(1 Marcel Breuer szíves szóbeli közlése. 11 L e e r i n g, J. : i. m. 7. 12 Von Fffra-t idézi Gillian N a y 1 o r: The Bauhaus, hondon, 1969. 71 - 74. 13 Does b u r g, T. van: Stijl-kursus I. hl. Doesburg katalógus, 46.