Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 40. (Budapest, 1973)

PASSUTH KRISZTINA: Kurt Schwitters, Théo van Doesburg és a Bauhaus

KURT SCHWITTERS, THÉO VAN DOESBURG ÉS A BAUHAUS A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM KÉT ŰJ SZERZEMÉNYE A Múzeum 1972-ben Kurt Schwitters collageát és Théo van Doesburg gouache Kompozícióját (G5 —6(3. kép) 1 vásárolta meg. Mindkettő ötven év óta Bortnyik Sándor festőművész tulajdonában volt, Mind a kettő 1922-ből való, sőt az egyiken, Schwitters collage-án egészen pontos az ajándékozás ideje: «Weimar, 1922. szep­tember 27.» Pontosan ez a dátum és hely, azaz Weimar 1922. szeptember önmagá­ban rendkívül izgalmas, mivel Weimarban 1922. szeptember 25-én kezdődött el a nemzetközi dada találkozó.- Ezen a találkozón Schwitters, Doesburg, Moholy-Nagy 3, és Bortnyik Sándor 4 is részt vettek, rajtuk kívül még Tristan Tzara, Hans Richter, Van Eesteren, El Lissitzky stb. Ez a találkozó a Bauhaus, s azon túl a modern mű­vészet történetében is fordulópontot jelent. 1922 őszére ugyanis a Bauhauson be­lüli feszültség annyira kiéleződött, hogy néhány hónap múlva, 1922 telén látvá­nyos módon robbant ki. A válságot éppen Doesburg agresszív magatartása váltotta ki, de valójában nem ő volt az előidézője. Az 1919-ben megalakuló Bauhaus művészei egy kivétellel mind a Sturm-ból jöttek, és az expresszionizmus irányzatához kötődtek. 5 A vezető,, hangadó mester Hans Itten volt; rajta kívül Paul Klee, Lyonéi Feininger, Lothar Schreyer, Wassily Kandinsky egyaránt az expresszionizmus szemléletében nőttek alkotóművészekké, felfogásukat alapvetően ez alakította ki. Walter Gropius, az in­tézmény vezetője, mint éjiítész, konstruktív, funkcionális stílusban alkotott, de tá­vol tartotta magát a szorosan vett képzőművészeti problémáktól. A konstruktív, racionálisabb, személytelen stílus azonban fokról fokra teret hódított magának Európában, s így észrevétlenül behatolt a Bauhaus falai közé is. A geometrikus, absztrakció egymástól függetlenül született meg Hollandiában és Oroszországban. Előbb a holland változat — a De Stijl csoport művészete — tört be, Doesburg köz­vetítésével a Bauhausba, majd néhány hónappal később a szovjet konstruktivizmus, amelyet Moholy Nagy képviselt. Mindkét betörés szükségképpen válsággal járt együtt, s mivel Doesburgé volt az első, ez okozott nagyobb viharokat. Gropius és Doesburg 1920-ban találkoztak először Berlinben. Ezt a találkozót Forbát Alfréd fiatal magyar építész írta le, 11 aki honfitársai közül elsőnek került 1 Kurf Schwitters: Kompozíció, 1922. Collage, 220X 168 mm. Ltsz. K.72.2. - Théo van Doesburg: Kompozíció, 1922. Gouache, 376x246 mm. Ltsz. K.72.1. -Lac h, F. : Der Merzkünstler Kurt Schwitters. Köln, 1971. 53. 3 S c h m a I e n b ach, W. : Schwitters. London, 1970. 44. 4 Bortnyik Sándor szíves szóbeli közlése. 5 Schreyer, L. : Erinnerungen an Sturm und Bauhaus. München, 1956. 125. 8 Doesburg itt kijelentette: «A De Stijl csoportnak egyáltalán nem volt tudomása. arról, hogy valami hasonló valahol létezhet, ez (a Bauhaus) mintha egészen az ő saját munkájának irányába mutatna, ezért, nagyon érdekes lenne közelebbről is megnézni.» — Fred Forbat Architekt und Stadtplaner, Bauhaus-Archiv, Darmstadt, 1969-es kataló­gus, p. n.

Next

/
Thumbnails
Contents