Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 40. (Budapest, 1973)

SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Egy etruszk bronztükör

rök között, de Héraklés hajának visszaadása rendkívül szoros rokonságban áll egy csoportjukkal, amelyet a IV. század végére vagy a III. század elejére lehet keltezni.

14 Ez a budapesti tükör készítésének legvalószínűbb időpontja is; Héraklés testének bekarcolásainál az archaizmusok nem meglepőek, és nem mondanak ellent ennek a datálásnak. Az egyébként közepes kvalitású, rossz fenntartású tükör fő jelentősége az ábrázolás ikonográfiái érdekességében van. Héraklés oroszlán-harca ezen kívül csak háromszor fordul elő etruszk tükrökön, közülük kettőn teljesen más kompozícióban, mint a budapestin.

15 Ennek egyetlen távoli rokona a firenzei Museo Archeologico tükre (10. kép).

16 Az eltérések azonban lényegesek; a kompozíciót itt Héraklés mögött Minervának helyszűke miatt a héroszénál jóval kisebb alakja egészíti ki, és a buzogány középre került. Ezeknél a járulékos elemeknél sokkal fontosabb az, hogy Héraklés nem térdel, hanem áll, és ez a szkéma az oroszlánharc ábrázolásainak egé&zen más hagyományához kapcsolja a firenzei tükröt, mint amelyhez a budapesti tartozik. Mint ismeretes, a tárgy egyike a leggyakrabban ábrázolt görög mitológiai jeleneteknek; kimerítő ikonográfiái tárgyalásának, amely mindeddig nem történt meg, nyilván éppen az anyag gazdagsága a fő akadálya.

17 Ezúttal csak a budapesti tükör képe szempontjából fontos mozzanatokra érdemes kitérni. A legkorábbi ábrázolások a VII. század utolsó harmadából valók,

18 és a VI. század első negyedében már az a symplegma-jelenet is kialakul, amelyben Héraklés és az oroszlán szembenállva csap össze; térdelve (<<Knielauf»-szkémában) azonban symplegmajelenetben eleinte csak olyankor jelenik meg a hős, mikor hátulról fogja át az oroszlán nyakát. Az egész archaikus és klasszikus görög művészetben az álló harc-jelenet volt a leginkább elterjedt, körplasztikában éppúgy, mint domborművön, a festészetben vagy a kisművészetek számos ágában. Ez a szkéma, illetve ennek változatai Etruriában is már az archaikus korban feltűntek.

19 Térdelő helyzetben az oroszlánharcban az archaikus korban szinte kizárólag a festészetben és reliefeken, s többnyire olyan jelenetekben ábrázolták Héraklést, amelyekben mindkét fél a földön van, és a kompozíció fekvő téglalap alakú.0 14 S z i 1 á g v i, J. Gy.: i. m. (font 3. jegyz.), 258- 9. 15 B a v e t, J.: Hercé. Paris, 1926. 104—6.; M a n s u e 11 i, G. A., St. Etr. 20 (1948-49) 76- 7.; B r o m m e r II. 108. " ES T. 132. t.; M a usuel 1 i, St. Etr. 19 (1946-47) 52. («Maestro di Prometeo»), — A fényképfelvételért és a közlés engedélyezéséért G. Maetzkének, a firenzei Soprintendenza aile Antichità d'Etruria igazgat ójának tartozom hálás köszönettel. 17 Az emlékanyag nagy részének felsorolása: B r o m m e r, F. : Vasenlisten zur griechischen Heldensage. Marburg, I960- (a következőkben = Brommerl), 85— III. (vázafestészet) és B r o m m e r J i, 102—19 (egvéb műfajok). A legfontosabb irodalom: R e i s c h, E., A

I hen. Mit t. 12 ( 1887) 121- 30.*; F u r t w ä n g 1 e r, A., in : Roscher's Myth. Lex. I. 2195- 8, 2223-4, 2243.; B e n d i n e 11 i, G., Ausonia 10 (1921) 131. sköv.; Kunze, E.: i. m. (fent 11. jegyz.), 95—102; Brommer, F.: Herakles. Münster — Köln, 1953. 7—11. Az etruszk ábrázolások típusai : Bay et, i. m. (fent 15. jegyz). 103-9. 18 A következőkhöz K u n z e, E.: i. m. (fent 11. jegyz.), 96 — 8.; a legkorábbi ábrázolásokhoz F i 11 s c h e n, K.: Untersuchungen zum Beginn der Sagendarstellungen bei den Griechen. Berlin, 1969. 76- 88. JH Például a leningrádi Ermitage vulcii tripusánhTdl 58 (1943) 213. old., 5. kép], a két Loeb-tripuson (legutóbb T h i e m e, W. —G.: Die Dreifüsse der Sammlung Loeb. Diss. München, 1967. 17 — 8, 34., a bevezetésben a korábbi irodalommal), vagy egy genovai bronz simpulum reliefjein (B 1 a n c k, H., Arch. Anz. 1968. 551. old. és 10. kép). -" Mar wit z, H., ÖJh 46 (1961 - 63) 78. («Kniescherna»). Térdelő Héraklés-alak az archaikus görög kisplasztikában is előfordul, nem symplegma-jellegű oroszlánharcábrázoláson (L a n g I o ! z: Frühgr. Bildhauerschulen. 41. t., fölül).