Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 40. (Budapest, 1973)

SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Egy etruszk bronztükör

A VI. század közepe táján intenzíven kezdte foglalkoztatni az antik festőket a tondo-kompozíció szkémáinak kialakítása. 121 Ebből az időből, az 560 körüli évek­ből ismerjük az első példáját Ergotimos fazekas berlini kylixén 22 egy olyan kom­pozíciónak, amely világosan abból az igyekezetből született, hogy az álló-harc hároniszög-szkémáját a csésze belsejének tondójához idomítsák, olyan módon, hogy Héraklésnek az oroszlánnal szemben feszesen álló két lába közül a bal a « Knielauf»-szkémát idézve térdével a földet érinti, a jobb pedig térdben meghaj­lik. 23 Bár ez a féltérdre ereszkedő symplegma-szkéma nyilvánvalóan rendkívül alkalmas volt tondo-kompozíciókra, 21 és valóban elsősorban csészék belsejében al­kalmazták, a feketealakos vázafestészetben igen ritka, 20 a vörösalakos vázákon pedig, úgy látszik, teljesen ismeretlen.­6 Egyelőre más műfajokból sincs bizonyítéka annak, hogy a VI. században létrejött, de ekkor a kerek kompozíció lehetőségeit még távolról sem kimerítő ábrázolás-szkémának a következő száz évben folytatása lett volna. Az V. század végén azonban újból feltűnik a szkéma, először alighanem a két nagy sy rak usai érme-véső, Euainetos és Kimón egymással versengve készített pénzein. 2 ' A kompozíció most olyan tökéletességgel illeszkedik a pénz kerek for­májához, hogy — akár volt szerepe megszületésében a korábbi hagyománynak, akár nem — nyilvánvalóan erre a rendeltetésre elgondolt eredeti alkotás. 28 Az új érme-kompozíció a szkéma reneszánszának volt az elindítója, ezúttal csaknem kizárólag kerek tárgyakon és a mellette továbbélő álló szkémával ellentétben so­ha nem körplasztikában, hanem mindig síkművészeti alkalmazásban. A szkéma, amelynek két alapvonása a frontális symplegma és Héraklés fél­térdre ereszkedő beállítása, gyorsan elterjedt Dél-ltáliától a Fekete-tenger part­jáig, pénzeken, gemmákon, femdomborműveken. 29 Lehetséges, de nem igazolható, hogy ezek az ábrázolások részben függetlenek a syrakusai pénzektől; egyelőre sem­mi más esetleges közös forrásuknak nincs nyoma, és egymással való kapcsolatuk nyilvánvaló. Az azonban természetes, hogy a mintaképtől való függés módja sok­féle volt; nem szükséges minden egyes esetben közvetlen kapcsolatot feltenni, és az átvevő mesterek önállóságának foka is különböző lehetett. Egy cataniai gemma, 21 V a n den (Irin t e n, E. G. : On the Composition of the Medaillons in the Inte­riors of Greek Black- and Bed-Figured Kylixes. Amsterdam, 1966. 9. 22 B e a z 1 e y : ABV 79 — 80. és Paralipomena, 30. 23 V a n d e n G r in t en: i. m. 20. 24 Schauenburg, K.,Jdl 80 (1905) 102. 25 A példákat 1. Brom m e r I. 99 — 100. és S c h a u e n b u r g : i. m. 102. old., 94. jegyz­26 B r o m m e r listájából (T. 108 — 9.) csak a ttibingeni töredék jöhet esetleg számí­tásba (36. sz.; Watz inger: 36. t., E. 149), de a jelenet nem azonosítható biztosan. 27 A fontosabb irodalom: E vans, A., Numismatic Chronicle 11 (1891) 321. sköv.; Bräuer, lt., Zeilschr. f. Numismatik 28 (1910) 41, 46- 7. («Typus 7b») és 11,5. t.; B r e t t , A. Baldwin : Victory Issues of Syracuse after 413 B. C. (Numismatic Notes and Monographs 75.). New York, 1936. 4 — 5.; L i e g 1 e, J. : Euainetos (101. Berl. Winekel­mannsprogramm). Berlin, 1941.; B i z z o, G. E.: Monete greche délia Sicilia, Borna, 1940. 253. sköv.; D e C i c c i o, G.: Gli aurei siracusani di Cimone e di Evencto. Borna, 1957 2 ; Franke, I*. B. — TI i r m e r, M.: Die griechische Münze. München, 1964. 53. 28 Általában Euainetost tartják a kompozíció kitalálójának, Kimónt vele versenyre kelő követőjének (Evans, L i e g 1 e, Franke, az előző jegyzetben i. h.). B i z z o {i. h.) közös plasztikai mintaképre gondolt; B a b e 1 o n, J. (Bévue Numismatique 12, 1950. 7.) szerint ez dombormű, N e u t s c h, B. (Arch. Anz. 1956. 450.) szerint konkrétan magna graeeiai terrakotta-relief lett volna, de az ismert példányok mind eltérő típusokat mutatnak (jegyzéküket 1. B r o m m e r II. 105.). 211 Az anyag B r o m m e r-nél (II. 102. sköv.) nem ikonográfiái típusok, hanem mű­fajok szerint csoportosítva.

Next

/
Thumbnails
Contents