Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 40. (Budapest, 1973)

SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Egy etruszk bronztükör

EGY ETRUSZK BRONZTÜKÖR Az Országos Iparművészeti Múzeumból ismeretlen származású etruszk bronztükör töredéke került 1957-ben a Szépművészeti Múzeumba (7 — 9. kép).

1 Felülete erősen megrongálódott a korróziótól, ezért a bekarcolt ábrázolásokról a fényképfelvételek alig mondanak valamit, csak rajzon rögzíthető pontosan az, ami megmaradt belőlük.

2 A tükörlap jobb oldala és alja teljesen hiányzik, úgyhogy semmiféle nyomból nem lehet a fogó alakjára következtetni. A hátsó oldal közepén látható kerek bemélyedés gyakori az etruszk tükrökön, és alighanem a csiszolás technikájával magyarázható.

3 A főoldal szélét gyöngysor-szerű rovátkolás díszíti, a hátsó oldalon magas perem védi a rajzot a kopástól. A tükör vertikális tengelyét a két oldal díszítése alapján pontosan meg lehet határozni. A főoldalon fölül két pár szembenálló galamb (?) volt, az egyik csőrében ággal; a jobb oldali párból csak az egyik madár és az ág része maradt meg. A galamb-pár, a tükör rendeltetésével összefüggő aphroditéi atmoszféra kifejezője, nem ritka az etruszk tükrökön;

4 különösen hangsúlyos az, ha ábrázolásuk a főoldalon jelenik meg, amelyben használójuk a maga képét látta, akár alul van a rajzuk, akár fölül, mint a budapesti tükrön. Az utóbbi megoldásnak, valamint a madarak csőrében tartott ág motívumának nincs publikált párhuzama az etruszk tükrökön, ennek azonban az is lehet az oka, hogy a Gerhard-féle klasszikus publikációban kevés kivétellel csak a gazdagon díszített hátsó oldalak vannak reprodukálva, és egy modernebb igényeket kielégítő tükör-corpusnak egyelőre csak a terve merült föl.

5 A hátsó oldal képét indadísz keretezi, amely szokás szerint az emelt peremre is felmegy. A keret motívuma két ág, amely fölül középen szalaggal van összekötve : ez a csomó jelzi a kép függőleges tengelyét. A keretdísz motívuma gyakori az etruszk tükrökön ; két változata közül az egyik borostyánág vagy szőlőinda, belőle két oldalt kinövő levelekkel és gyümölcsökkel, a másik két egymásba fonódó borostyán- vagy szőlőinda." A budapesti tükör keretdíszének nincs pontos párhuzama. Gyakori az, hogy az ágat, amelyből a levelek és bogyók kinőnek, egyetlen 1 Lelt. sz. : 57.19.A; átm. : 14,2 cin. Eddigi egyetlen említése: B r o m m e r, F.: Denkmälerlisten zur griechischen Heldensage I. Herakles. Marburg, 1971 (a következőkben = Brammer II), 108. old., 2. sz. - A 8 — 9. képen közölt rajz Menyhárt József festőművész munkája. 3 Vö. Szilágyi, J. Gy., Acta Antiqua Hung. 10 (1962) 250. old., 7. jegyz. 4 Gerhard, É. — Klügmann, A. — K ö r t e, G. : Etruskische Spigel I — V. Berlin, 1843- 1897 (akövetkezőkben = ES), 28,10. t.; 66. t.;85.t.; 92,2. t.;V. 78. t.; 121. t.; 141,1. t.; stb. Vö. D u c a t i, P., Köm. Mit t. 27 (1912) 255. old. (ES 92,2. t.-ról, amelyet egyedülállónak tart). Lambrechts, R., in : Hommages à M. Renard TH. Bruxelles, 1969. 328 — 32. 8 Például ES 63. t.; 79. t.; V. 68. t.; St. Etr. 16 (1942) 40,2. t.