Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 40. (Budapest, 1973)

FÓTI LÁSZLÓ: Disznó-amulettek az Egyiptomi Gyűjteményben

Ez a kérdés mitológiai felbukkanásaiban ragadható meg. Horus isteni lénye •és a disznó között ugyanis egy vallási köntösbe ágyazott ellentét van, amely mitológiai téren úgy jelentkezik, hogy — és ez legyen vizsgálódásunk kiindulópontja — a disznót azonosítják Seth istennel, Horus ellenfelével. Ez a mitológiai hagyomány az Obirodalom idejétől kezdve mutatható ki. Már a Piramisszövegek említést tesznek Horusnak egy disznó által történt megvakításáról.

27 Valószínűleg erre épül a Halottak Könyve 11.2. fejezetében megőrződött mitosz, amely szerint Seth fekete disznó alakját vette fel, hogy Horust a szemén megsebesíthesse.'8 Ennek a merényletnek az eredményeként szögezi le Ré azt, hogy a disznó utálatos lény Horus számára. A Halottak Könyvének ezt a mítoszát kajjcsolatba lehet hozni a Koporsószövegek egy helyével is.

29 A Koporsószövegekben egyébként is felbukkan a disznó mint rossz szellem, akit el kell űzni, vagy aki a halottat elragadja.

30 A Halottak Könyve egyik fejezetének címe a Nekht papiruszon

31 a következő: «A disznó visszaverésének fejezete*. Vallástörténetileg a legfontosabb az, hogy a disznót, azaz pontosabban a fekete kandisznót (§3j km), amely emlékeztet a vaddisznóra, Seth istennel azonosították az egyiptomiak. A sertés sethi jellegét bizonyítja az az ismert jelenet a Kapuk Könyvéből, ahol Osiris trónusa előtt egy bárkában álló disznót majom üti botjával.

32 Ebben a jelenetben Osiris valószínűleg mint bíró funkcionál, a Halottak Könyve 125. fejezetében játszott szerepéhez hasonlóan, a disznó pedig ebben a vonatkozásban nem lehet más, mint a bűnös, elítélt Seth. Térjünk most vissza ahhoz a mítoszhoz, amely szerint a sertés alakját felvett Seth megvakítja Horust. Rendkívül fontos momentum ugyanis az, hogy egyiptomi elképzelés szerint a disznó általában ellenséges viszonyban van a fénnyel, vallási síkon pedig szembenáll a fényistenségekkel, általában a Nappal és a Holddal. Már idéztük azokat az antik szerzőket, akik kiemelték, hogy a sertés feláldozása összefügg a holdtöltével. Tudjuk például, hogy Edfuban Pachon 15-én, holdtöltekor áldoztak fel sertéseket.

33 A disznónak ezt a fény-ellenességét érthetővé teszi a már a fentiekben is hangoztatott sethi jellege, hiszen Seth nem véletlenül veszi fel a Horus elleni merényletkor éppen egy fekete disznó alakját. Rendkívül érdekes ebből a szempontból Plutarchosnak

34 az a megjegyzése, hogy az egyiptomiak közül egyesek a holdfogyakozást Typhonnak (azaz Sethnek) nevezték. Ahhoz, hogy Seth és a sertés viszonyának lényegét még jobban megérthessük, feltétlenül rá kell mutatnunk egy nagyon fontos összefüggésre. Az már a fentiekből is következik, hogy a disznó sethi állat, hiszen Seth többször is megjelenik disznó alakjában. Sethnek azonban több állata is van: okapi, szamár, disznó, krokodil, stb., összefoglaló néven az un. sethi (vagy typhoni) állatok köre. A disznó és általában a sethi állat közötti összefüggés elemzése fő kérdésünk vizsgálatának egyik előfeltétele. A disznó egyiptomi neve, s3j

35 ugyanis feltűnő rokonságot mutat a sethi állatok összességét jelentő s3

36 szóval, a sertés tehát ebben 27 Pyr. 1268. 28 HK 112,8. 29 CT 157. Sp. ao CT V, 440; I, 397. 31 Bud g e, W. E. : The Book of the Dead. London, 1901. 162. 32 V i a n k o f f, A.: Le livre des portes. II. 3. kép. B o n n e t, II., RÄRG 690-691, :)1 I' I u t a r c h o s, Peri Is. 44. a5 WB IV, 405. 36 WB IV, 401. 7* 99