Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 40. (Budapest, 1973)
FÓTI LÁSZLÓ: Disznó-amulettek az Egyiptomi Gyűjteményben
a vonatkozási, an, túlmenően azon, hogy Seth egyik állata, az összes typhoni állatban levő közös esszenciával, magával a sethi állattal van szoros kapcsolatban. Ez az összefüggés azért rendkívül lényeges számunkra, mert véleményünk szerint a 83 mint sethi állat rokonságban van a s3j-val, 37 az egyiptomi végzetfogalommal is. 38 A sethi állat (így a disznó) és a végzet (s3j) kapcsolatának kérdése általában r.em foglalkoztatta az eddigi kutatást. Thausing 39 észrevette a disznó mint sethi álh.t és a végzetfogalom rokonságát, bővebben azonban nem fejtegeti a kérdést. Morer.z és Müller 40 pedig nem is említi ezt a problémát. Te Velde Sethről írt nagy rnonogiáfiájában már több teret szentel ennek a kérdésnek. A Beni Hassan-i állatrajzokkal kajicsolatban rámutat 41 olyan esetre, amikor a végzet szavát (s3j) a sethi állat determinativum követi. Ugyanezen a helyen Te Velde a már említett Osiris előtti di: ;:nóverés értelmezésében a következő eredményre jut: «... a disznó szimbóluma . . . egyenesen a sethi állat, a végzet». 42 Sethnek és a végzetnek ez az összefüggése az egyiptomi sorsfogalom kialakulásának és alapvető jellegének megértését segítheti elő, e két képzetkör feltételezhetően közös gyökere is következtetni enged arra, hogy a s3j végzetfogalom eredetileg milyen szoros kapcsolatban állt a bűnnel (Seth), valamint a halállal, és hogy alapvetően a s3j halálos végzetet, balsorsot jelentett. Amikor az előzőkben a disznó és Seth összefüggését vizsgáltuk, akkor kizárólag a kandisznó vallástörténeti kapcsolatait elemeztük, amulettjeink ugyanakkor feltétlenül szükségessé teszik az anyadisznó problémáinak hasonló jellegű vizsgálatát. Az anyadisznót Egyiptomban lényegében két istennővel hozzák szorosabb kapcsolatba. Ezek közül az első Nut égistennő, aki tulajdonképpen nem más, mint Seth anyja. A Nut mint égistennő és mint anyadisznó összefüggés abban az ősi mitológiai elképzelésben gyökerezik, hogy az égistennő felfalja gyermekeit (a csillagokat) ugyanúgy, amint azt az anyadisznó teszi malacaival, hogy azután újra megszülje őket. 43 Nut megjelenik malacait szoptató anyadisznó alakjában is, 44 ebben az esetben az anyai termékenység szimbólumával állunk szemben, amelyet a Nut-anyadisznó amulettként való megjelenése is bizonyít. 45 Az anyadisznó következő mitológiai kapcsolata visszavezet bennünket a disznó és a sethi állat problémaköréhez, természetesen ellenkező előjellel: a fehér anyadisznót ugyanis Nut mellett Isisszel is azonosítják. Ez a fehér anyadisznó, a S3jt hdt a késői korban jelenik meg 46 a Metternich-sztélé feliratán. 37 tkpn. s3j.t ill. S3.W WB IV, 403-404. 38 M o r e n z, S. — M ü 1 1 e r, 1).: Untersuchungen zur Rolle des Schicksals in der ägyptischen Religion (Abh. d. Sachs. Akad.d. Wiss. zu Leipzig. Phil-hist. Kl. Bd. 52, Heft 1). Berlin, 1900. ' 39 Thausing, (I. : Der ägyptische Sehieksalsbegriff MDATK S (1939) 4li - 70. 10 M o r e n z, S. - Mülle r, I). : i. in. 41 T e V e 1 d e: Seth, God of Confusion. Leiden, 1967. 21 - 24. T e V e 1 d e: uo. 43 G r a p o w, H. : Die Himmelsgöttin Nut als Mutterschwein. ZÄS 71(1935) 45 — 47. 44 Bo n n e 1, H.: RÄRG, 690-691. 45 \^ o n n e t, H.: i. m., uo. 46 S a n d e r — Hansen: Die Texte der Metternichstele. Kobenhavn, 1956. 47. (Anal. Aegypt . VIT.) Az anyadisznó ugyanakkor varázspapiruszon veszedelmes lényként is megjelenik. L. Sauner o n, S.: Le papyrus magique illustrée de Brooklyn. New York, 1970. "7.
