Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 39. (Budapest, 1972)

GARAS KLÁRA: Gianbettino Cignaroli és Pietro Rotari művei Magyarországon

egy padkáról nyúlik le Mária köpenyének széle, a kövérkés formájú angyalkák mutatnak hasonlóságot a tatai festménnyel (71 — 73. kép). A jellegzetes arctípusok, alakok különben Cignaroli más művein is ismétlődnek, a montegaldellai Szt. Euro­sia és Irene vértanúsága oltárképén pl. a tatai Immaculata kép Mária típusával találkozunk (69. és 72. kép). Egy további, véleményünk szerint indokoltan Cignarolinak tulajdonítható alkotást találunk a budapesti Bedő-gyűjteményben (74. kép). A Szt. József halálát ábrázoló, Széchenyi Miklós győri és nagyváradi püspök hagyatékából származó festmény nem ismeretlen a szakirodalomban. Az 1924. évi budapesti árverésen Tie­polo műveként szerepelt, Pigler Andor északolasz vagy tiroli mester műveként kata­logizálta, de sorolták már Giovanni Battista Pittoni oeuvre-jébe is. 2 ' A velencei festészettel rokon stílusjeleket mutató, de a velencei settecento mesterek alkotásai­nak körébe szervesen mégsem illeszthető festmény legközelebbi analógiáit Cignaroli munkásságában találjuk. A mantuai székesegyház 1740-ben festett Cignaroli oltár­képén a Szt. József halála jelenet elrendezése ugyan a miénktől erősen eltérő, az ifjú, nőiesen gyengéd vonású Jézus alakja azonban hasonló a budapestihez, azonos megoldású a szárnyas kerubfej, a budapesti Madonna profilja emlékeztet Cignaroli más műveinek, többek közt pl. a Clusone-i Assunta templom oltárképének Mária alakjára. Még feltűnőbb az egyezés, ha a haldokló Józsefet a budapesti Sokrates­szel vetjük egybe, a felsőtest, a fej, a jobbkar ábrázolása szinte ugyanannak a modellnek, ugyanannak a részlettanulmánynak a felhasználásáról tanúskodik (75. kéj)). A kép szokatlan formátuma alighanem későbbi beavatkozás eredménye, ere­detileg a festmény éppen úgy álló alakú lehetett, mint a többi Szt. József halála ábrázolás; a feltehetően rongáltsága miatt eltávolított felső részben Cignaroli chiari kompozíciójához hasonlóan valószínűleg a szentháromság vagy az atyaisten foglalt helyet (76. kép). 28 A típusok, a modellálás, színhelyrajz alapján a képet a század derekára, a negyvenes-ötvenes évekre datálhatjuk, a pontosabb meghatározást egyelőre lehetetlenné teszi, hogy Cignaroli műveinek szigorú kronológiáját még alig ismerjük s a rendelkezésre álló összehasonlító anyag erősen hézagos. 29 Végül említést kell még tennünk a mosonmagyaróvári múzeum egy eddig isme­retlen festményéről, melyben Cignaroli trentói oltárképének (Sta Maria Maggiore) kompozícióját ismerhetjük fel. A kivitelezés némely fogyatékosságaiból következ­tetve azonban nem vázlattal, hanem inkább egykorú kópiával állunk szemben. «In Verona non vi sono di meglio del Signor Rotari e del Cignaroli, due grandi spiriti da far gran passata» — írta 1733-ban Antonio Balestra a kiváló kortárs fes­tőkről. 30 A két fiatal művész valóban beváltotta a hozzáfűződő reményeket, Ci­gnarolihoz hasonlóan Pietro Rotari is nemzetközi hírnévre tett szert. Eltérően azon­27 Budapest, Bedő Rudolf gyűjteménye. Olaj, vázlat, 54x69 cm, korábban Széchenyi Miklós győri és nagyváradi püspök hagyatékában, elárverezve Budapest, Ernst Múzeum aukcióján 1924. XXVII. 979. sz. ; P i g 1 e r, A. : Barockthemen, i. m. 1. 43S; Régi mesterek magyar magántulajdonból. Katalógus. Budapest, 1946. 17. old., 74. sz. ; Fenyő, I. : Zur Kunst Giovanni Battista Pitt on is. Acta Históriáé Artium I, 1954. 294. old., 21. kép (velencei festő, nem Pittoni). 2H Cignarolinak három Szt. József halála ábrázolását ismerjük: a mantovai Neri Szt. Fülöp templomban 1740-ből (1. Arte Antiea e Moderna I960. 421. old., 146 b. kép), Alza­no Lombardoban (1. Inventario degli oggetti d'Arte d'Italia. I. Provincia <li Bergamo. Ro­ma, 1931. 151.) és Chiariban 1760-ból, rajza Cignaroli vázlatkönyvében (Bibi. Ambrio­siana No. 343). -•' Mosonmagyaróvár, Hansági Múzeum; olaj, vászon, 85x58,5 cm. A trentói oltár­képet 1. M a r t i n i, F.: La pittura veneziana del Settecento. Venezia, 1964. 149. old., 32. kép. 30 Antonio Balestra levele Cavalière Gaburrihoz 1733. szept. 1. a veronai fiatal lestők­ről, 1. B o t t a r i, K. G. — T i c o z z i, S.: Raccolta di lettere sulla pittura, seultura ed architettura. Roma, 1822. II. 405.

Next

/
Thumbnails
Contents