Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 39. (Budapest, 1972)
GARAS KLÁRA: Gianbettino Cignaroli és Pietro Rotari művei Magyarországon
egy padkáról nyúlik le Mária köpenyének széle, a kövérkés formájú angyalkák mutatnak hasonlóságot a tatai festménnyel (71 — 73. kép). A jellegzetes arctípusok, alakok különben Cignaroli más művein is ismétlődnek, a montegaldellai Szt. Eurosia és Irene vértanúsága oltárképén pl. a tatai Immaculata kép Mária típusával találkozunk (69. és 72. kép). Egy további, véleményünk szerint indokoltan Cignarolinak tulajdonítható alkotást találunk a budapesti Bedő-gyűjteményben (74. kép). A Szt. József halálát ábrázoló, Széchenyi Miklós győri és nagyváradi püspök hagyatékából származó festmény nem ismeretlen a szakirodalomban. Az 1924. évi budapesti árverésen Tiepolo műveként szerepelt, Pigler Andor északolasz vagy tiroli mester műveként katalogizálta, de sorolták már Giovanni Battista Pittoni oeuvre-jébe is. 2 ' A velencei festészettel rokon stílusjeleket mutató, de a velencei settecento mesterek alkotásainak körébe szervesen mégsem illeszthető festmény legközelebbi analógiáit Cignaroli munkásságában találjuk. A mantuai székesegyház 1740-ben festett Cignaroli oltárképén a Szt. József halála jelenet elrendezése ugyan a miénktől erősen eltérő, az ifjú, nőiesen gyengéd vonású Jézus alakja azonban hasonló a budapestihez, azonos megoldású a szárnyas kerubfej, a budapesti Madonna profilja emlékeztet Cignaroli más műveinek, többek közt pl. a Clusone-i Assunta templom oltárképének Mária alakjára. Még feltűnőbb az egyezés, ha a haldokló Józsefet a budapesti Sokratesszel vetjük egybe, a felsőtest, a fej, a jobbkar ábrázolása szinte ugyanannak a modellnek, ugyanannak a részlettanulmánynak a felhasználásáról tanúskodik (75. kéj)). A kép szokatlan formátuma alighanem későbbi beavatkozás eredménye, eredetileg a festmény éppen úgy álló alakú lehetett, mint a többi Szt. József halála ábrázolás; a feltehetően rongáltsága miatt eltávolított felső részben Cignaroli chiari kompozíciójához hasonlóan valószínűleg a szentháromság vagy az atyaisten foglalt helyet (76. kép). 28 A típusok, a modellálás, színhelyrajz alapján a képet a század derekára, a negyvenes-ötvenes évekre datálhatjuk, a pontosabb meghatározást egyelőre lehetetlenné teszi, hogy Cignaroli műveinek szigorú kronológiáját még alig ismerjük s a rendelkezésre álló összehasonlító anyag erősen hézagos. 29 Végül említést kell még tennünk a mosonmagyaróvári múzeum egy eddig ismeretlen festményéről, melyben Cignaroli trentói oltárképének (Sta Maria Maggiore) kompozícióját ismerhetjük fel. A kivitelezés némely fogyatékosságaiból következtetve azonban nem vázlattal, hanem inkább egykorú kópiával állunk szemben. «In Verona non vi sono di meglio del Signor Rotari e del Cignaroli, due grandi spiriti da far gran passata» — írta 1733-ban Antonio Balestra a kiváló kortárs festőkről. 30 A két fiatal művész valóban beváltotta a hozzáfűződő reményeket, Cignarolihoz hasonlóan Pietro Rotari is nemzetközi hírnévre tett szert. Eltérően azon27 Budapest, Bedő Rudolf gyűjteménye. Olaj, vázlat, 54x69 cm, korábban Széchenyi Miklós győri és nagyváradi püspök hagyatékában, elárverezve Budapest, Ernst Múzeum aukcióján 1924. XXVII. 979. sz. ; P i g 1 e r, A. : Barockthemen, i. m. 1. 43S; Régi mesterek magyar magántulajdonból. Katalógus. Budapest, 1946. 17. old., 74. sz. ; Fenyő, I. : Zur Kunst Giovanni Battista Pitt on is. Acta Históriáé Artium I, 1954. 294. old., 21. kép (velencei festő, nem Pittoni). 2H Cignarolinak három Szt. József halála ábrázolását ismerjük: a mantovai Neri Szt. Fülöp templomban 1740-ből (1. Arte Antiea e Moderna I960. 421. old., 146 b. kép), Alzano Lombardoban (1. Inventario degli oggetti d'Arte d'Italia. I. Provincia <li Bergamo. Roma, 1931. 151.) és Chiariban 1760-ból, rajza Cignaroli vázlatkönyvében (Bibi. Ambriosiana No. 343). -•' Mosonmagyaróvár, Hansági Múzeum; olaj, vászon, 85x58,5 cm. A trentói oltárképet 1. M a r t i n i, F.: La pittura veneziana del Settecento. Venezia, 1964. 149. old., 32. kép. 30 Antonio Balestra levele Cavalière Gaburrihoz 1733. szept. 1. a veronai fiatal lestőkről, 1. B o t t a r i, K. G. — T i c o z z i, S.: Raccolta di lettere sulla pittura, seultura ed architettura. Roma, 1822. II. 405.
