Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 39. (Budapest, 1972)
GARAS KLÁRA: Gianbettino Cignaroli és Pietro Rotari művei Magyarországon
közi megbízásoknak csak otthonról, Veronából volt hajlandó eleget tenni. Többször dolgozott — Firmian grófon kívül is — ausztriai megrendelőknek, többek közt Liechtenstein hercegnek, Migazzi érseknek, stb.1 Önéletrajzi feljegyzéseiben megrendelői közt Cignaroli magyar megbízót is említ, Esterházy grófot, akinek két képet festett. 22 E műveket mind ez ideig nem ismertük s így felmerülhetett egy olyan feltevés, hogy esetleg a Firmiannak készült képek kerültek az Esterházyakhoz. 23 Ez az elképzelés azonban megdőlt s legutóbb sikerült is legalább az egyik, Esterházy megrendelésre készült képet azonosítani. A tatai kapucinus templom Mária kápolnájának oltárképét a szakirodalom korábban Franz Xaver Karl Palko művének tartotta (70. kép). Palko magyarországi oeuvre-jének behatóbb elemzése során azonban világossá vált, hogy az Immaculata oltárkép semmi esetre sem lehet az ő alkotása. 24 A klasszicistább felfogású, híívösebb színezésű festmény lényegesen különbözik Palkónak a tatai templom főoltárán is látható, barokkosán drámai, Piazzetteszk ábrázolásaitól. A kéj) kiegyensúlyozottabb kompozíciója, gyengéd szépségű típusai a század közepének északolasz mestereire utalnak s a legközelebbi rokonságot Gianbettino Cignaroli művészetével mutatják. Tata Esterházy birtok volt, a templom építtetői és kegyurai az Esterházy grófok, közelebbről Esterházy József (+1754) és fia (-(-1702). Cignaroli feljegyzése a magyarországi megrendelésnél «per il conte Estherasi» világosan a család grófi ágára utal s nem a műpártoló- és gyűjtőként jobban ismert hercegi ágra. A levéltári anyagban mind ez ideig nem sikerült a kép keletkezésére vonatkozó adatokat találni, a stílusjelek alapján azonban Cignaroli kései korszakára, az ötvenes évek végére, a hatvanas évek elejére kell gondolnunk. A kompozíció szokatlan, az ábrázolás az ismert Immaculata típusoktól meglehetősen eltérő. A karéjosan lezárt keskeny kéjunezőben a felhőkön fent Máriát látjuk, amint szelíd alázattal előrehajolva a kezére szálló szentlélek-galamb felé fordul. Feje fölött kitárt szárnyú kerub csillagkoszorút tart, jobbfelől másik két angyal Mária kéklő palástját emeli a magasba. Balról, a hatalmas fénylő napkorong alatt egy meztelen felsőtestű géniusz tükröt tart Mária felé, a kép előterében lent erős rövidülésben háttal ábrázolt angyal fehér leplet fog. 25 Végül jobbra a földgömb, a holdsarló s a Máriától eltiport kígyó, szájában a bűnbeesés almájával, zárja le az allegorikus-szimbolikus mozzanatokban gazdag ábrázolást. Jóllehet egyes részletelemek hasonlóan szerepelnek Cignaroli más Immaculata kompozícióin, a megjelenítés egészére nem találtunk analógiát sem az ő, sem a kortársak művészetében. Az 1754-ben a Brescia környéki Leno-ban festett, valamint az 17()2-ben Bologna számára készült — s később Madridba került — Immaculata képen lényegében a hagyományos módon ábrázolta a szeplőtelen fogantatást, az allegorikus kísérőalakok s a szentlélek-galamb nélkül. 2 " Csupán a hatalmas holdsarló, a masszívan gomolygó felhőtömeg, amelyről mint21 Firmian gróf testvérének, a salzburgi érsek Lakíanz Firmiannak megküldte Önarcképét. Migazzi érsek megrendelésére a brixeni dóm Nep. Szt. János oltárképét festette 1753-ban, a Liechtenstein hereegeknek Bécsbe József és Pufifárné, illetve Sámuel próféta képét. 22 «Ungheria. Per il conte Estherasi due Quadri». T e m a n z a, T.: i. m. 9; M a r i e tt e, J. P. : i. m. L 371 ; B e v i 1 a c <| u a, L : i. m. 23 G a i- a s, K.: La peinture vénitienne au 18 e siècle. Budapest, 1968. 48. 24 G a r a s, K. : Antonio Galli Bibiena et Franz Karl Palko. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arls 37, 1971. 65. 23 Bigler Andor szíves közlése szerint a kép alsó részében a genius által tartott lepel esetleg Gideon gyapja. Ez a momentum éppen úgy, mint a tükör, a kígyó, stb., a marianus szimbolikának hagyományos eleme. 20 Cignaroli milánói vázlatkönyvéből (Ambrosiana, Bibi.) a Nr. 321. vázlat a lenoi oltár Immaculata képéhez, a Nr. 375. Bologna, «poi portato a Madrid» és a Nr. 162. vázlat ismeretlen helyen levő oltárképhez.
