Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 39. (Budapest, 1972)
GARAS KLÁRA: Gianbettino Cignaroli és Pietro Rotari művei Magyarországon
ban Cignaroli korabeli hírnevét, mindenekelőtt az Itáliát felkereső külföldiek, németek, angolok körében érthetőnek tartjuk, hogy a milánói mecénás — mint a császár is — felkereste a festőt veronai műtermében s őt bízta meg a nagy történeti kompozíció megfestésével. 17 Cignaroli művészi fejlődésének útja a Balestra műhelyében töltött tanulóévek s a velencei fieskópróhálkozások titán mind határozottabban az cikadémizmus irányába, a rokokó és klasszicizmus különös ötvözetéhez vezetett. Művészetének erre a kettősségére mutat rá a Firmian-gyűjteniény katalógusának a szerzője, amikor a Cato és Sokrates kép kapcsán hangsúlyozza: oForse si potrebbe desiderare più esatezza nel costume e più sceltezza nel ditegro, ma non gia più espressione, ne più sfarzo pittoresco.» 18 Cignaroli akadémikus törekvéseinek megrősödésében jelentős szerepet játszott a szülővárosában, Veronában uralkodó művészi és szellemi irányzat ; a város, melyet sohasem hagyott el hosszabb időre, a XVIII. század során mindvégig különös érdeklődést mutatott az antikvitás, a történeti felfogás, az akadémizmus iránt. A tudós régész Scipione Maffei szemlélete nyomja rá bélyegét Verona XVIII. századi kulturális és tudományos életére, s nem véletlen, hogy a római történeti ábrázolások egyik legkorábbi és legnagyobb sorozatával a veronai patrícius Frcole Giusti palotájában találkozunk. 19 Cignaroli az 1764-ben megnyílt veronai művészeti akadémia egyik alapítója, s 1770-ben bekövetkezett haláláig annak első igazgatója volt. Irodalmi tájékozottsága, elméleti felkészültsége különösen alkalmassá tették az akadémiával, művészeti oktatással kapcsolatos feladatok ellátására, őt bízták meg a turini akadémia újjászervezésével, s nem sokkal halála előtt meghívták Bécsbe, hogy az újjáalakított akadémia igazgatását elvállalja.0 A külföldi hívásoknak, bármennyire csábítóak voltak is azok, Cignaroli egész életéhen ellenállt s a legkülönbözőbb nemzet17 Cignaroli naplója a műtermébe látogató külföldiek, előkelőségek közt említi anassaui és braunschweigi hereeget, Clemens August kölni választót, Firmian grófot, Lombardia helytartóját, II. József császárt, stb. A császár I 7(>9. évi veronai látogatásakor állítólag úgy nyilatkozott, hogy Veronában két csodát látott, az amfiteátrumot és Európa legjelentősebb festőjét, Cignarolit (1. L a n z i, L. : Storia pit torica dell'ltalia. Milano, 1881. 323.). A festő külföldi megrendelői közt szerepelt a francia és lengyel király, az anhaltdessaui fejedelem, Suvalov, Stroganoff ós Razumovski grófok Pétervárról, Liechtenstein herceg Pécsből, stb., 1. B e vi la c q u a, 1. : i. m. 42, 44, 75. «C'étoit un des meilleurs peintres d'Italie, il ét oit fort employé par les riches Anglais qui versent beaucoup d'argent en Italie» — írja róla L a 1 a n d e, : Voyage d'un français en Italie .. . Paris, 1786. VIL 180. Winekelmann látogatásáról Cignarolinál 1. W i n c k e 1 m a n n s Briefe i. m. 11. 363. 18 Gabinetto Firmiano, i. m. XXII. A kifejezés erejét hangsúlyozva emeli ki Cignaroli halálakor tartott gyászbeszédében a Cato képet Girolamo P o m p ei: Orazione in morte di Giambettino Cignaroli. Verona, 1771. 11. 19 A 1 7 nagyméretű képet magába foglak) sorozatot B. P o z z o ismerteti «Le vite de pit tori, scultori e architetti veronesi» című, 1 71 8-ban Veronában megjelent munkájában (295. old.). Simone Brentana, Antonio Molinari, Giovanni Segala, Paulo Pagani, Lodovico Dorigny, Gregorio Lazzarini, Santo Prunato stb. festették az egyes jeleneteket (Bremms győzelme, Romulus és Remus, Pompeius és Cornelia, Seneca halála, Virginia halála, Artemisia stb.). Igen tanulságos ebben az összefüggésben Scipione Maffei intelme a festőkhöz (Verona illustrata. Verona, 1720. 261.): «Mi sono meravigliato alle volte, come possono contentarsi i pittori di finger sempre volti indifferent i e di ordinario statu. II riso che si di rado si ineontra, il pianto, l'allegrezza, l'afflizione, la divozione, la premura, I'amore, il timoré, la vergogna, lo sdegno, l'ardire, l'aboi riment o, l'orror, la pazzia, e altri carat teri fa ran prevalere sempre tavola che gli rappresenti, e sia ben dipinto per altro, ed altra ehe ne sia priva.» -" P o m p e i, Orazione i. m. 15. hangsúlyozza egyben, mennyire járatos volt Cignaroli az irodalomban. Könyveinek jelentős gyűjteményét a veronai akadémiára hagyta. Tudott latinul, tanulmányozta a fizikát, alaposan ismerte a szentírást, 1. B e v i 1 a c q u a, I.: i.m. 59. Cignaroli elméleti munkásságával kapcsolatban 1. Una lettera sul colore di Gian-Bettino Cignaroli. l'aragone IX, 1958. N r 103, 58. old.
