Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 39. (Budapest, 1972)

EMBER ILDIKÓ: Tobias Verhaecht festménye a Szépművészeti Múzeumban

TOBIAS VERHAECHT FESTMÉNYE A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN A Fővárosi Képtártól 1954-ben vett át a Szépművészeti Múzeum egy hegyes tájat ábrázoló táblaképet, mely 1600 körüli flamand festő műveként került leltározásra.

1 A kép 1900-ban Zichy Jenő gróf hagyatékával jutott a főváros tulajdonába, s az 1914. évi katalógusban

2 mint XVIII. századi holland, az 1923. éviben

3 pedig mint Paulus Bril modorában készült tájkép szerepelt. A festményt Tobias Verhaecht művének tartjuk, az lüTO-es évekből (4(5. kép). Az antwerpeni Lukács-céh tagjaként működő mester sajátosan aprólékos, korában már kissé megkésett, fantasztikus hegyi tájaival az ún. átmeneti stílus jellegzetes képviselője.

4 Coninxloo tájkép-felfogásából kiinduló, részben a Bruegelkövetők képépítését folytató,

5 de lényegében Patinier-hoz és H. met de Bles-hez visszanyúló festésmódja

6 Joos de Momperéhez hasonlóan alakult, de nem közelíti meg annak könnyed nagyvonalúságát." Méltatói általában egyetértenek abban, bog}' Verhaecht nem tartozott az antwerpeni festőiskola élvonalába."* Elsősorban mint Rubens első mestere foglalkoztatta a kutatást,

9 akivel egyébként házassága révén rokonságba is került. Ujabban azonban kétségbe vonják, hogy a flamand barokk festészet e géniusza Verhaecht műhelyében kezdte volna tanulmányait.

10 Tobias Haecht (Verhaagt, Verhaecht, Verhaeght)

11 munkásságát összefoglaló önálló tanulmány nem jelent meg. Életrajzi adatai Cornelis de Bie művéből

12 származnak, aki hibás születési dátumot ( 15(5(5) közöl a mester metszet-portréjának feliratában.

13 Már Carel van Mander helyesbít azonban, a születési évet 15(5l-ben 1 P i gl e r, A. : Katalog der Galerie Alter Meister. Budapest, 19(57. 226. Ltsz. 54.1774; tölgyfa, 51,6X82,5 cm. 2 Budapest Székesfőváros Művészeti Tárgyainak Katalógusa. Budapest, 1914. 71. sz. 3 Budapest Székesfőváros gr. Zichy Jenő Múzeumának Katalógusa. Budapest, 1923. 13. sz. 4 T h i e m e, U. — Bee k e r, F. : Allgemeines Künstler-lexikon. XV. Leipzig, 1922. 423; Würz bach, A. von: Niederländisches Künstlerlexikon. Wien-Leipzig, 1910. II. 707 ; B e r n t, W. : Die niederländischen Maler des 1 7. Jh. München, 1 947. II 1. 911 - 12. sz. 5 R a c z v n s k i, J. A. : Die flämische Landschaft vor Rubens. Frankfurt, 1937. 05 - 00. 6 H o o g e w e r f f

, G. J

. : Het landschap van Bosch tot Rubens. Antwerpen, 1954. 88. 7 T h i é ry, Y.: Le pavsage flamand au XVII

e siècle. Paris-Bruxelles, 1953. 01. és 199. 8 F a g g i n, G. T. : La pittura ad An versa nel Cinquecent o. Firenze, 1 908. 89. 9 R o s e n b e r g, A. : P. P. Rubens. Zeitschrift für Bildende Kunst 5, 1894. 134. Verhaecht hatásának tulajdonítja Rubens érdeklődését a tájképfestés iránt. 10 P u y v e 1 d e, L. v. : Le siècle de Rubens. Kiállításkatalógus. Bruxelles, 19(55. 1 66. 11 T h i e m e, U. - Becke r, F. : i. m. 423. 12 B i e, C. de: Het Gulden Cabinet. Antwerpen, 1661. 47 — 48. 13 A portré felirata: «Tobie Verhaecht — Peintre en peisages fort renomme' par ses rare tableau ast este primiez maistre du fameux P. Paul Rubbens est ne a'Anuers l'an 1506 et mourut 1031». C. van Caukereken se. Ostavie Venus pinxit, T. Meyssens excudit.