Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 39. (Budapest, 1972)

SZMODISNÉ ESZLÁRY ÉVA: Németalföldi, holland és flamand szobrok Magyarországon, IV

Mindkettő a Moreau nevével kapcsolatba hozott antwerpeni műhelyben készült, de nem azonos oltárról való, a műhelyen belüli niodorbeli eltérés is érezhető rajtuk. A három genre-szerü mellékalak jobb kvalitású a «Keresztvitel» figuráinál. A fentiekben tárgyalt két antwerpeni darab mellett még egy eddig teljesen ismeretlen antwerpeni csoportot kívánunk bemutatni. Ez a mű német mester XVI. század elejéről való munkájaként került a Szépművészeti Múzeumba, ikonográfiái megnevezése pedig «Szentek» csoportja volt (35. kép).

11 A németalföldi szobrászat emlékeit tanulmányozva felismertük a csoport antwerpeni eredetét és a Szépművészeti Múzeum «Ismeretlen mestermuvek» című

1- kiállításán már ezzel a meghatározással állítottuk ki. A stíluskritikai alapon történő meghatározást és a műtárgy restaurálását követően döntő bizonyítékát is megtaláltuk antwerpeni eredetének, a kis méretű kéz alakú jelzést a középső alak feje tetején (37. és 40. kép).

13 A csoport középső alakja stólás, karinges férfi, akinek stólája fehéres színű. Jobbját megemelve tartja, kezének négy ujját összezárja, hüvelykujja pedig kissé távolabb van. Baljában talpas edényt tart, melynek teteje fedett. A két oldalán álló nőalakon fejdísz látható, ruhájuk redőzete élesen faragott, a drapéria földre leomló részei szögletesek és ékalakú gyűrődéseket mutatnak. Az arctípus a forties a két nőalaknál egyaránt széles, a homlok magas, a szemhéjak vastagok, a szemöldökök íve finom rajzú, a szájak szélesek és húsosak. Csoportunk ikonográfiáját vizsgálva megállapíthattuk, hogy valószínűleg valamely «Krisztus születése»-oltár «Circumcisio» jelenetének második sorában helyezkedett el a három figura. A németalföldi retabulum-plasztikában hasonló csoportok jelentek meg például a Saluces-i «Circumcisio» második sorában és a berlini Múzeum «Krisztus sziïletése» oltárán.

14 Mindkettőnél talpas edényt tart a középső férfialak. Ez a csoport az előzőekben tárgyalt két budapesti darabnál korábbi antwerpeni stílust képvisel, a XVI. század elejéről való. Végül a németalföldi szoborművek e csoportjánál kívánunk szólni a «Maria eljegyzésé»-t ábrázoló festetlen, tölgyfából készült dombornüíről (36. kép), amely 1480 tájáról való németalföldi munkaként került meghatározásra.

15 A csoport fő11 A Szépművészeti Múzeumban ltsz. 51.906. Leltárkönyvünkben mint XVI. század elejéről való német munka szerepel. Színezett tölgyfa, 3(1 em. 1 950-ben vettük át az Iparművészeti Múzeumtól, ahol mint XV. századi Rajna-vidéki munka szerepelt. 12 E s z 1 á r y É. — M o j z e r M. : Ismeretlen mesterművek. Kiállítás. Szépművészeti Múzeum. Budapest, 1907. 5. 13 H. de Smedt, az utrechti Centraul Múzeum igazgatóhelyettese volt szíves figyelmemet felhívni erre a fejtetőn található kis jelzésre. 14 Brüsszel, 1480 körül: Krisztus születése oltár. Leltári szám: 8077. Berlin, Staatliche Museen. Közölve: D e m m 1 e r, Th.: Die Bildwerke in Holz, Stein und Ton. Grossplastik. Berlin-Leipzig, 1930. 344 — 345; E r ü n d t, E.: Spätgotische niederländische Bildwerke. Berlin, 1962. 14. kép. 15 A Szépművészeti Múzeumban ltsz. 5429. Mérete: 43 cm. Anyaga: tölgyfa. Leltárban mint «francia-flamand mester XV. század vége: Mária eljegyzése* szerepel. Provenienciája: özv. gróf Ladányi-Niezky Andrásné ajándéka. Eredetileg Enyedi Lukács gyűjteményéből származik. Irodalma (Dr. Balogh Jolán kéziratos szoborkatalógusának anyagából) : A Szépművészeti Múzeum 1918-ban és 1 919-ben. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei, II. 1919 — 1920. Budapest, 1920. 83; Országos Magyar Szépművészeti Múzeum. Új szerzemények kiállítása (1921 -24). Budapest, 1924. 3. sz. (Németalföldi szobrász 1480 körül: Mária eljegyzése.); Országos Magyar Szépművészeti Múzeum. Új szerzemények (1924 - 26). Budapest, 1926. 3. sz. ; B a 1 o g h, J. : Die alten Bildwerke des ungarischen Museums der bildenden Künste. Magyar Női Szemle II (1936). (Említve, mint németalföldi munka a XV. század második feléből.) ; B a 1 o g h J. : A Régi Szoborosztály. A Szépművészeti Múzeum 1 90(5 - 1956. Budapest, 1956. 1 28 - 1 29. (A XV. század második feléből való.)