Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 38. (Budapest, 1972)

SZABÓ MIKLÓS: Madár a «kalitkán»

nagyjából egykorúak a görög «kalitkan ülő madarakkal)), azaz a Hallstatt B — C periódusok fordulója körül készültek.

23 A két itt bemutatott darabot eltérő stílusuk és funkciójuk ellenére az alapötlet rokon volta (madár és áttört gömb kombinációja) összekarjcsolja.

24 Ez a «gondolât», úgy tűnik, az i. e. 3. évezred vége felé Anatóliában született meg.

25 A minket érdeklő időszakban a Kaukázus-vidéken és Észak-Iránban él tovább ez az anatóliai eredetű jelvényforma,

26 és minden jel arra mutat, hogy az áttört gömb formájú csüngők és az ezzel kombinált állatalakok eurázsiai karrierje is ezekről a területekről indult el.

27 A kisugárzás hatalmas radiusa részben kereskedelmi kapcsolatokkal, részben nép vándorlásokkal magyarázható. Kisázsia és Európa jelentős területeit érintette a kimmerek rohama.

28 A törzsszövetség legnyugatabbra megtelepült tagja, — a sigynnák, — külön figyelmet érdemel, minthogy a népcsoport kaukázusi eredetű, majd pedig új hazájában, a magyar Alföldön, messzire nyúló nyugati, sőt mediterrán kapcsolatokat épített ki.

29 A görög anyaország elsősorban békés kapcsolatok révén ismerkedett meg a távoleső keleti területek kultúrájával. A találkozást a Samoson talált kaukázusi csengők, a görög földön feltárt lurisztáni készítmények vagy lurisztáni hatást mutató tárgyak dokumentálják.

30 A gömbön ülő madáralakok esetében az alapötlet — bár konkrét típus-előzménynek számító orientális készítmények Görögországból egyelőre nem 23 A «thrako-kimmer» bronzok mindmáig legnagyobb, de kritikátlan gyűjteménye: Gallus,?. — Horváth, T.: Un peuple cavalier préscythique en Hongrie. Diss. Pann. II. 9. Budapest, 1939.; A keltezés kérdéséhez, a korábbi irodalom tárgyalásával: Fol tiny, St. : i. m, 179 skk. ; Vö. B onze k, J. : The Europ. Community ... i. m. 84. skk. 24 Tágabban, itt áttört gömb és ember-, vagy bármiféle állatalak kombinációjáról van szó. Az egyéb görög típusokhoz 1. : A m a n d r y, P. : i. h. és uo. III. kötet, 100. old ., 3(5. sz. (Rolley); G ehr i g,U.: i. m. 71.; Rolley, Cl.: F. D. D./V. i. m. 83. old., 129. sz. 25 A k u r g al, E. : Die Kunst der Hethiter. München, 1961. 9 skk., 1-11. t. Különösen: 8-9. t.; Értelmezésükhöz: H a n c a r, F. : Archiv f. Orientforsch. 13 (1939-41) 289 skk.; Vö. Arik, R. O.: Les fouilles d'Alaca Höyük. Ankara, 1937. 26. old., 36. kép: istenség hasonló jelvénnyel. 26 Ehhez általában 1.: Bouzek, J. : The Europ. Community . . . i. m. 79 skk.; Bakay, K.: i. m. 101 skk. - A Kaukázus vidékhez 1.: Tallgren, A. M.: ESA 5 (1930) Í09 skk. Különösen: 144. old., 62-3. kép. (

Kazbek-kincs); Nioradze, G.: ESA VII (1932) 91. old., 11. kép; Bosse r t, Th. (szerk.) : Geschichte des Kunstgewerbes IV. Berlin-Zürich, 1930. 19. old., 5, 7. kép. - Lurisztánhoz : 81. jegyz.; Godard, A.; i. m. XXIII. t./140.; vö. LI/192, 194.; LIV/202.; Ashmolean Museum. Exhibition of Ancient Persian Bronzes. . .Oxford, 1966. 47. old. 238. sz. 21. t. Tierbronzen aus dem vorchristlichen Mittelmeerraum (H. Liebmann-gyűjt. München). Kassel, 1971. 68. sz., 9. t. — Lurisztán és Kaukázus kapcsolatához: H a n c a r, F.: ESA 9 (1934) 48 skk. 27 M ö b i u s, H.: in: Studia Varia. Wiesbaden, 1969. 9. skk. — Vö. 18. és 25. jegyzetben idézett munkákkal. 28 A kimmer-kérdéshez : H a r m a t t a, J. : Areh. Ért. 7 - 9 ( 1946 - 8) 107. skk. ; Ant. Tan. 13 (1966) 107. skk.; Vö. S u 1 i m i r s k i, T.: BIA (London) 2 (1959) 45. skk.; G a z d a p u s z t a i, Oy. : Acta Ant, et Arch. (Szeged) 5 (1963) 3. skk. és Acta Arch. Hung. 19 (1967) 307. skk. — A Lurisztán-kör nyugati kapcsolataihoz: Arne, T. J.: ESA 9 (1934) 276. skk.; uő: in Serta Hoffilleriana. Zagreb, 1940. 73 skk. 29 H a r m a t t a, J. : Acta Arch. Hung. 20 (1958) 153. skk. ; Vö. K a r a g e o r g h i s, V. : BCH 94 (1970) 35. skk.: a kyprosi «sigynnés»-nek nevezett lándzsahegvről. 30 M ö b i u s, II. : i. m. 1. skk. ; H e r r m a n n, H. — V. : J. d.i. 83 (1968) 1. skk. - Itt éppen csak ulalni szeretnénk arra, hogy az áttört gömbalakú csüngőkkel együtt (1. 19. j.) a «kalitkan ülő madár»-típus Itáliában is megjelenik. L. Boucher, St.: Bronzes grecs, hellénistiques et étrusques des musées de Lyon. Lyon, 1970. 109. old., 105. sz. = Gallia 28 (1970) 205. old., 15. kép.