Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 38. (Budapest, 1972)

SZABÓ MIKLÓS: Madár a «kalitkán»

ismeretesek, - hatékonynak bizonyult, s a görög műhelyekben önálló típusok kialakulásához vezetett. Talán a Peloponnésoson készültek a legkorábbi darabok, de erre vonatkozóan egyértelmű bizonyíték egyelőre nincs.

31 Annyi mindenesetre nyilvánvalónak látszik, hogy a «kalitkan ülő niadar» nem valamiféle északról-délre leszivárgó forma, hiszen a görögországi leletek dél — észak irányú degenerációs tüneteket mutatnak. E folyamat utolsó állomását képezik a «makedon» típusok.

32 Vagyis a «kalitkan ülő madár» görög típusának kialakulása keleti hatásokkal magyarázható, az új motívum azonban a geometrikus kifejezés kereteibe illeszkedett be. SZABÓ MIKLÓS 31 Ehhez általában 1. : M ö b i u s, H. : i. m. - Vö. 8. jegyzettel. 32 Az északi eredet elképzelést 1. : M i 1 o j c i c, V. : AA 1948 — 9. 12. skk. ; B o u z e k, .1.: Eirene i. m. 130.; Homerisches Griechenland. Praha, 1969. 188; The Europ. Community . . . i. m. 94. — Ezzel szemben 1.: R o 11 e y, Cl.: F. d. D./V. i. h.; továbbá 8. jegyzetet*. [Addendum. A cikk lezárása után jutott kezembe a «Shqiperia arkeologjike» (Tirane, 1971 ; a szöveg M. K o r k u t i munkája) c. album, amely a Kuçi i Zi (Korça mellett) tumulus «illyr» leleteként közli egy «kalitkan» levő madár képét. (48. t. balra lenn, itt: 9. kép.) Sajnos, a darab bővebb publikációját nem ismerem, nem tudom tehát eldönteni, hogy valóban hiteles leletről van-e szó. Kétségtelen viszont, hogy a szobrocska a «Delphoi-SamonPatéln-típus képviselője, s ezen belül a samosi töredék (7. kép) közeli, talán egyazon műhelyből származó rokona. A jellegzetes fejforma alapján (a csőr a fejtetővel egy «ívet» képez) — szemben a delphoi, akropolisi és patéli példányokkal — ezekhez kapcsolénlik a budapesti madár (3. kép) is. De ismét csak fel kell hívni a. figyelmet az efféle tipologizálás tökéletlen voltára: a Szépművészeti Múzeum kisbronza «kalitkájának» legközelebbi analógiája a patéli szobron (6. kép) látható. Az albániai darabbal kapcsolatosan, amennyiben tehát hiteles lelettel állunk szemben, még a következőt kell megjegyezni. A Kuçi i Zi szobrocska semmiképpen sem szól a bennünket érdeklő csoport északi eredete mellett. Közismert tény, hogy a görög világ már a protogeometrikus kor óta kapcsolatba került az Adriai partvidék illyr kultúrkörével (vö. Beaumont, Ii, L. : JUS 56 (1936) 159 skk.), sőt a kapcsolatok kölcsönös volta is igazolható a korai időktől kezdve a görög szentélyekben előkerült «illyr» leletekkel. (M a i e r, F. : Germania 34 ( 1956) 63 skk.) Vagyis, meggyőződésünk szerint a «közepgörög» «madar a kalitkám-típus eredetének kérdését, a műhelyek lokalizációját görög leletegyüttesek dönthetik eb]