Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 38. (Budapest, 1972)

LARSSON, LARS OLOF: Adrian de Vries egy újonnan meghatározott rajza

állapíthatók meg. A kentaurnak, ha teljesen megfelelne Giovanni da Bologna kompozíciójának, balra és nem jobbra kellene fordulnia vagy Herkulesnek a bal lábával kellene ellenfelén átlépnie. Úgy ahogy az alakok most összekapcsolódnak, gazdagabb kontrasztjáték adódik, mint a szoborcsoportnál, ez azonban bizonyos módon a Herkules alak egyensúlyát kockáztatja, amely a komoly küzdelem benyomását csökkenti. A másik jelentős különbség az, hogy a rajzon Herkulesnek nincsen buzogánya, hanem fegyvertelenül küzd a kentaurral. Lapunk rajzolója tehát valószínűleg ismerte Giovanni da Bologna szobrát, ez adhatta magának a harc témájának a gondolatát és innen vehette a kompozíció fontos motívumait. A lap azonban ennek ellenére sem értékelhető a szobor után készült rajznak, hanem az ismert témakörön belül szabad variációnak, amelyben a művész a szobortól nyert ösztönzéseket dolgozta fel. Forduljunk most a rajz szerzőjéhez. A régi Joseph Heintz-felé attribució világosan a rudolfinus rajzstílussal magyarázható, amely azonban másrészt Spranger vagy Hans von Aachen sajátos stílusával sem egyezik. A Heintz-féle attribució azonban stiláris okokból sem tartható fenn. Ezzel szemben szoros stílushasonlóság állapítható meg Adrian de Vries szignált drezdai rajzával (47. kép). A néhány helyen meglehetősen vastagon húzott körvonal, a belső rajz rövid horgocskái és végül a kontrasztszegény, világos lavírozás mindazok a sajátságok, amelyek mindkét rajznál közösek és Adrian de Vries szerzősége mellett szólnak. A rajznak fentebb említett, Giovanni da Bologna szobrától való függősége természetesen nem mond ellene De Vries, Giovanni da Bologna munkatársa szerzőségének. Ezt azonban nem akarjuk túlértékelni, mivel Bologna plasztikái, amint tudjuk, általánosan ismertek voltak. Anélkül, hogy a bizonytalanság körülményéről elfeledkeznénk, amely minden stíluskritikai meghatározáshoz szükségszerűen kapcsolódik, a Herkules és kentaur harcát ábrázoló rajzot Adrian de Vries művének tekinthetjük. Éppen úgy, mint a drezdai rajz esetében, itt sem egy szoborcsoporthoz vagy reliefhez készült vázlatról van szó. A rajzot, még ha oly igénytelen mű is, önálló műalkotásnak kell tekinteni. E mellett szól először a technika — a lavírozott tollrajz — és másodszor a rajzolónak a hatásos mozdulatokra és vonalakra való koncentrálása, ahelyett, hogy a kompozícióban az összefüggések tisztázására vagy a részletek beható tanulmányozására törekedett volna. Ami a lap datálását illeti, az összehasonlító anyag hiányában feltevésekre vagyunk utalva. Mivel a drezdai rajzon 1615-ös évszám látható, a két lap hasonlósága alapján a budapesti rajz készülése is erre az időre tehető. LARS OLOF LARSSON (Stockholm)