Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 37. (Budapest, 1971)

GARAS KLÁRA: Antonio Galli Bibiena és Franz Karl Palko

megkötött szerződés értelmében Franz Karl Palko elvállalja a főoltárkép s egy felső kép megfestését 200 fl.-ért, továbbá két mellékkép (a felső képekkel) megfestését ugyancsak 200 fl.-ért, A szerződésre rávezetett elismervény szerint Palko szeptemberben Tatán 117,48 Ft-ot, novemberben Pozsonyban további 200 Ft-ot kapott, s útiköltségre 3 dukátot.

23 Palko tatai tevékenységéről 1748. decemberében hallunk utoljára, amikor az elszámolással kapcsolatban egy problémát igyekeznek tisztázni. Említik ekkor Palko tanítványát, Gottlieb Gutmannt, s azt, hogy a festő «in kurzer Zeith aus Wien in Sachsen nach derselben abzureisen Gedenkth.»

24 A dokumentumok tanúsága szerint tehát Franz Karl Palko festette a tatai kapucinus templom egykori főoltárképét és két mellékoltárképét a felső kis képekkel 1740-ban. Sajnos az oltárok nem maradtak fenn eredeti állapotukban, a Szt. Istvánt ábrázoló főoltárképet, a Páduai Szt. Antalt, illetve Assisi Szt. Ferencet ábrázoló mellékoltárképeket az idők során annyira átfestették, illetve megújították, hogy azok ma már nem is emlékeztetnek Palko eredeti alkotásaira.

25 Csupán a hármas tagolású főoltár két szélső, karéjos lezárási! képe, «Szt. József aima» és «Szt. Teréz látomása», valamint a fő- és mellékoltárok felső záróképei, a «Szentharomsag» és egy-egy szent mellképe hozhatók kapcsolatba az 1740. évi megrendeléssel (63 — 64. kép). A Szt. Teréz és Szt. József kép Palkónak viszonylag jó állapotban fennmaradt, jellegzetes és jelentős alkotása. Monumentális, drámai erejű festmények, melyeknél Piazzetta hatása mind az alakok megformálásában, mind a kompozíciós megoldásban, fénykezelésben határozottan érvényesül. Ezt a piazzetteszk vonást Palko oeuvre-jében a festő csaknem minden kortárs kritikusa észlelte és hangsúlyozta, részben ennek a szembetűnő stíluskapcsolatnak tulajdonítható, hogy feltételezték, Palko járt Itáliában, ahol közvetlenül tanulmányozhatta a velencei mestereket, elsősorban Piazzettát.

26 Az olasz Bianconi szerint Palko drezdai oltárképe, «Nepomuki Szt. János holttestének megtalálása* (Hofkirche) valójában szinte oltárra való darabtul és az két kisebb oltárokra való képektül, asztalán kívül, 400 Ft-t neki fizetni fogok ...» — Budapest, Orsz. Levéltár, Esterházy családi levéltár, Dominium Tata, Missiles Familiarum, fasc. 105, No. 1, p. 239, 104, p. 102, 106. 23 Esterházy József és Francisco Carolo Palko szerződése 1746. július 2. Pozsony: « I haubt altar blath nebst ober blathel Fl. 200, 2 neben blatter jedes 7 Schlich hoch nebst ober blatter Fl. 200.» — Orsz. Levéltár, Esterházy családi levéltár uo. fasc. 96, p. 183, 196. 1746. nov. 13: «Dem wienerischen Mahler mit Nahmen Palcko den Rest auf die Tottiser Capuzincr Altar Blätter samt seine Rais Spesen bezahlt laut contract)). 24 A tatai számtartóság jelentése 1748. dec. 10: «Auss . . . Beyschluss ... zu entnehmen, wie das der wienerische Mahler Franz Karl Palko nach untern 17. Sept. 1746 aus der Cassa auf seine Arbeith 125 F. baar und richtig erhoben hatte, nun aber von solcher Empfang, gleich wie wir, sowohl der Tischlermeister . . . wie auch benannten Mahlers eigener Scholar Gottlieb Gutmann, im Berichte nicht erinnern». Javaslata, hogy nevezett az összeget fizesse vissza vagy dolgozza le. Esterházy családi levéltár, uo. fasc. 249, p. 33. Palko itt említeti tanítványa, Guttmann Alexander Gottlieb pozsonyi festő 1729-ben született, 1. G a r a s K. : Magyarországi festészet . . .221. old. Rumy már idézett beszámolója alapján. Petrová— P 1 e s k o t o v á, A. : Bratislavski vytvarni umelci a umelecki remeselnici 18. storncia, Ars IV, 1970. 218. 25 A tatai oltárképek festőire vonatkozóan az irodalom eddig ellentmondóan és hiányosan tájékoztatott. A főoltárt egyes helyeken J. C. Auerbach bécsi és Caspar Reisner tatai festő műveként idézik, Palko az oldalkápolna Immaculata oltárának és a bejárati Szt. Ferenc falképnek mestereként szerepel. L. G a r a s K.: i. m. 201 ; R a d o s J.: Tata, Városképek-Műemlékek. Budapest, 1964. 134; Genthonl. : Magyarország művészeti emlékei. Budapest, 1959. I. 383; G i 1 y e n N. : A tatai kapucinus templom. Művészettörténeti Értesítő VI, 1957. 302. Az egykori fénykép tanúsága szerint az igen gyenge, ma már nem látható bejárati kis falkép azonban valamelyik tatai helyi festő műve lehetett, a jó kvalitású, világos színezésű Immaculata oltárképet az oldalkápolnában Gianbettino Cignaroli műveként azonosíthatjuk (1. a Bulletin 39. számában). 26 Mariét t e, P. J. : i. m. IV. 71 ; Garas, K. : i. m. Acta Históriáé Artium, 196 I 236, 250.