Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 37. (Budapest, 1971)
GARAS KLÁRA: Antonio Galli Bibiena és Franz Karl Palko
ahol 1854-ig szerepelnek a cári gyűjteményben. 18 Az 1854. évi árverés után nyomuk veszett. Az inventár szűkszavú címei, ha nem is tökéletesen, lényegében megfelelnek a londoni képek ábrázolásának, s valószínűnek látszik a feltevés, hogy az újabban felbukkant festmények az elveszett pétervári Palkók vázlatai. A korai Palko művek meghatározásához jelentős egítséget nyújt két újabban megjelent fontos publikáció: E. Maser cikke a pozsonyi trinitárius templom főoltárképéről és annak vázlatáról, valamint M. Malikova tanulmánya Franz Xaver testvérének, Franz Anton Palkónak munkásságáról. 1 " A két Palko részben párhuzamos pozsonyi, magyarországi munkásságát most további új adatokkal és művekkel egészíthetjük ki, s viszonylag teljes képet alkothatunk Franz Xaver munkásságáról az 1745— 1748 körüli években. A Palkók egyik legkorábbi életrajzírójának, a pozsonyi Korabinszkynek feljegyzéseit közzétevő Rumy jegyezte fel, hogy Franz Xaver Palko az akadémia sikeres befejezése után Pozsonyba ment, s ott elsősorban az Esterházyak, József és Ferenc foglalkoztatták «Dotis, Gotschak, Igmar, Tallosch»-i munkákkal. 20 Esterházy József gróf a tatai uradalom birtokosa volt. Dotis Tata német neve, Igmar Igmánddal, Gotschak az avval szomszédos Kocs községgel azonosítható. Mindezekben a helységekben a XVIII. század negyvenes éveitől jelentős építészeti tevékenység folyt az Esterházyak udvari építészének, Fellner Jakabnak vezetésével. Palko munkásságáról a tatai Esterházyak számára az újabban feltárt levéltári anyag is számot ad, s ennek alapján pontosabban tudjuk körvonalazni magyarországi munkásságát, ésoeuvre-jét néhány fontos alkotással bővíthetjük. 21 174(5. június 25-én Balogh Ferenc tatai uradalmi helytartó Esterházy Józsefhez intézett levelében megküldi «A Capucinusok öreg oltára és Templomba szükséges egyéb képeknek mértékeit», s javasolja, a bécsi képíróval úgy volna érdemes megalkudni, hogy a képeket Tatán a helyszínen festené, amiáltal a költségek kisebbek lennének. Válaszában Esterházy megemlíti, hogy beszélt a «Pozsonyban levő képiroval» s egy képet le is rajzoltatott vele. A festő kész Tatára menni, s így július 2-án a gróf már a megkötött egyezségről számolhat be. 22 A Pozsonyban 18 Staria Gody — Materiali dija istorii czarskich szobranieh. 1913. II. 34, 157. old., 1107. sz. Nagy Sándor halála; 1112. sz. Nagy Sándor és Darius családja, olaj, vászon, 4 X 6,2 ars (284,5 X 426,8 cm). Á harmadik Palkónak tulajdonított kép Nep. Szt. János megdicsőülése, jelenleg Leningrád, Ermitage, Paid Troger műve (1. A s c h e n b renn e r, W. — Schweighofe r, G.: Paul Troger. Leben und Werk. Salzburg, 1965. 109.). 19 M a s e r, E. : i. m. — Malik o v a, M. : Die Tätigkeit des Franz Anton Palko in Pressburg. Alte und Moderne Kunst 110, 1970. 18. - S c h w a r z, H. : Franz Anton Palko als Bildnismaler. Mitteilungen der Österreichischen Galerie, VI, 1962. 50. sz., 3. old. 20 R u m y, G.: Über Pressburger Künstler. Archiv für Geographie, Historie, Staatsund Kriegskunst. 1877. 90— 91. sz., 370. old. Palkók magyarországi munkásságával kapcsolatban 1. még Garas, K. : i. m. Acta Históriáé Artium VII, 1961. 229. 21 A Tatára vonatkozó levéltári anyagért Gulácsiné Aggházy Máriának mondok köszönetet, aki azt a Komárom megyei topográfia előkészítéseként a Művészettörténeti Kutató Csoport levéltári kutatásai alapján összeállította, 22 Balogh Ferenc Esterházy József grófnak 1746. június 25: «A Capucinusok öreg oltára és Templomba szükséges egyéb képeknek mértékit, . . . alázatosan iderekesztem. Ha mindezeket a Bécsi képíróval készíttetni resolválandja Eccellád, érdemes volna úgy alkudni vele, hogy itten iratatnék, s nálam asztala lévén jóval is olcsóbban juthatna Excellád, aki mellett talán az ide való kép író tapasztalhatná és magát perfectionálná . . .» — Esterházy József Balogh Ferencnek 1746. június 30: «a mi illeti a Capucinusok oltárára és Templomában szükséges egyéb képeket, minekelőtte Kid levelében pro idea rekesztett Cuprumot vettem, már az előtt a Pozsonyban levő kép íróval szólottam és egy képet le is rajzoltattam véle, a mellyen ugyan annyi figurák nincsenek, következendőképpen olcsóbban is lehet hozzájutni, szépségére mind azonáltal emennél alábbvaló semmivel sem lészen. Azon kép író Tatába menni kész, de ha mind azon képeket véle irattatom, úgy tartom, sokba kelne ...» — Esterházy József Balogh Ferencnek 1746. július 2 : «Mai napon minekelőtte Pozsonyból el indultam, a Bécsi kép iróval alkura léptem, hogy az Eöregh
