Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 37. (Budapest, 1971)

GARAS KLÁRA: Antonio Galli Bibiena és Franz Karl Palko

A nyúlánk, hajlékony figurák, a legtöbbször erős rövidülésben megrajzolt karakterisztikus arcok, a hangsúlyozott gesztusok Franz Xaver Palko ismert korai alkotásaira emlékeztetnek, mindenekelőtt a jelzett «Engedjétek hozzám a kisdedeket* képre, a «Krisztus és a szamaritánus nő» kompozícióra (Wien, Österr. Galerie), az 1745-ben pályadíjat nyert Juditra. Feltűnő, a részletekbe menő egyezést mutatnak képeink két eddig publikálatlan badeni festménnyel, melyeket kérdőjelesen Maulbertschcsel hoztak kapcsolatba,

13 A Heródes lakomájánál ábrázolt asztal, a terítő alatt csontot rágó kutyával csaknem azonos formában szerepel a badeni «Emmausi vacsora» jelenetben, az öreg Tóbiás hátrahajtott feje szinte pontosan ismétlődik a másik badeni kép, a «Krisztus a vizén jár» Péter alakjánál (60 — 61. kép). Mindezeknél a festményeknél a fiatal Palkótól gyakran alkalmazott, a Troger iskolára visszanyúló szerkezeti megoldásokat, típusokat találunk. Igaz, ez a formakincs a negyvenes években a bécsi akadémián tanuló más fiatal művészeknél, Maulbertschnél, Sigristnél, Mildorfernél is megtalálható, az egyéni adottságok, sajátos fejlődésbeli eltérések azonban e mesterek korai alkotásaiban is elég jól nyomon követhetők.

14 Éppen ezek az eltérések késztetnek bennünket arra, hogy a műkereskedelemben újabban Maulbertsch műveként felbukkant két kisméretű festményt a stílusegyezések alapján ugyancsak Palkónak tulajdonítsunk, és a korai Palko alkotások közé sorakoztassunk. 1908-ban Christienél Londonban «Liberalitas» illetve «Moralitas» allegóriájaként két belga tulajdonból származó, Maulbertschként szereplő festmény került árverésre.

15 Jóllehet a stílusrokonság Maulbertsch legkorábbi alkotásaival kétségkívül kimutatható, a különbségek, mindenekelőtt a tér és alakok viszonyában, az alakok struktúrájában annyira szembetűnőek, hogy a londoni képeket aligha illeszthetjük a langenargen-opavai «Kiralyok imadasa», a «Kulcsatadas», a bécsi «Jczus bemutatasa», tehát Maulbertsch 1745 körüli műveinek sorába. A londoni képeken az architektúra sokkal nagyobb, dominálóbb szerepet tölt be, mint Maulbertschnél. Az alakok légiesebbek, nyugtalan szerpentinkörvonalaikkal meglehetősen eltérnek a fiatal Maulbertsch vaskosabb, tömörebb figuráitól. Az építészeti részletek, a különös cikcakkal megrajzolt profilok legközelebbi analógiáját a fiatal Palkónál találjuk a negyvenes évek elején. A képek témáját különben pontosabban meg tudjuk határozni. Az a jelenet, melynél egy keleti öltözetű, koronás, palástos ifjúnak a szolgák halotti leplen egy férfit mutatnak, a Nagy Sándor történet ismert mozzanata: Nagy Sándor Dárius holttestével (62. kép). A másik képen ugyanez a királyi alak kegyes mozdulattal egy eléje járuló küldöttséget fogad: valójában Nagy Sándor a meghódolt Poruszszal.

16 A XVIII. századi forrásokban szerepel Palkónak két, ma már ismeretlen, Nagy Sándort ábrázoló nagyméretű festménye. Nagy Katalin cárnő gyűjteményének 1774. évi inventáriuma Palko Nagy Sándor halála és Nagy Sándor Dárius családja képeit tartja számon.

17 E képek egy harmadik, Palkónak tulajdonított festménnyel együtt feltehetően Brühl gróf drezdai gyűjteményével kerültek Pétervárra, 13 Az eddig ismeretlen képekre Ph. Herrmann úr, Karlsruhe, hívta fel a figyelmemet, Baden-Baden, kastély, olaj, vászon, kb. 30x30 cm. lá L. ebben az összefüggésben Garas, K. : Franz Anton Maulbertsch. BudapestWien, I960. 18. 15 London, Christie 1968. november 29. 96-97. sz. Olaj, vászon, 53,7x41,2 cm. L. Alte und Moderne Kunst 1969. 104. sz., 54. old., 4-5. ábra. A Liberalitas allegóriája 1969 Washington, Mr D. E. Bust tulajdonában. 16 Pig 1er, A.: Barockthemen. Budapest, 1956. II. 384. 17 Revue universelle des Arts XV, 1862. 50, 117. old., 1443. sz. La Mort d'Alexandre; 1482. sz. Alexandre et la famille de Darius.