Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 36. (Budapest, 1971)

MRAVIK LÁSZLÓ: A budapesti «BROCARDVS»-portré néhány kérdéséhez

4. Etaffaello Santi: A folignói Madonna. Megrendelője Sigismondo Conti pápai kamarai tanácsos, egyházjogász, mellesleg a pápa történetírója volt. A füles táblát angyal tartja.

18 5. Lorenzo Lotto intarziáinak egyikén is füles tábla látható «RESTA VR AT] O HVMAXA» felirattal, alatta az igazságszolgáltatás eszközei.

,!l Mindezen példák valószínűsítik, hogy a harmadik jegy is a bölcsességgel, tudománnyal kapcsolatos, ezúttal azonban konkrétabban jelöli meg azt: a jogtudományra, jogbölcseletre utal. A bolognai jogtudóst ábrázoló szobor emellett még gesztusában is követi a budapesti portrét, ami tekintve, hogy a tabula ansatával is együtt jár, már aligha lehet véletlen egyezés. A gesztus azonban nem volt szükséges, elmaradhatatlan velejárója a jogászarcképeknek, s a képmásuk által képviselt kompozíció a későbbiek során egyre inkább átalakult. A későbbi komjjozíciós átalakulásra jó példa a római Galleria Doria Pamphilj Lotto-festniénve, egy harminchét éves férfi képmása (58. kép), ahol az ábrázolt már a bal kezét helyezi a mellére, szintén eléggé mesterkélt, célzatosan beállított tartásban.

20 A háttér domborművén mérleget tartó puttó van, szintén jogi tevékenységre utaló attribútum. A gesztus tartalmi vonatkozására további analógia egy Dosso Dossinak tulajdonított jogászportré is (59. kép).

21 * A felirat egy érdekes sajátosságát eddig nem vették figyelembe. Mai állapotában a betűsor aszimmetrikus elhelyezésű, and szokatlan vonás, de érthetővé válik ez a jelenség akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az «ANTONI VS» név a többi betűtől írásmódjában, méretében egyaránt eltér, bizonytalanul írott, így későbbi hozzátoldásnak tekinthető. A középső feliratrész viszont, ha a kép többi részével, különösen a hármasfejjel színezésében összevetjük, eredetinek látszik (60. kép). Sajnos, az utolsó szó nagyon töredékes, azt sem lehet pontosan és egyértelműen megállapítani, hogy eredetileg hány betűből állt. Régebben «MARII F.»-nek olvasták. Ha a feliratot eredeti formájában («BROKARDVS MAR...») vizsgáljuk, nem kell a két szót szükségképpen névnek tekintenünk. A Brokardus szóra eléggé kézenfekvő, az attribútumokkal és a gesztussal jól összhangba hozható m agyara* zat létezik. Az úgynevezett «brokarda» (vagy «brocarda») ugyanis jogi kifejezés, rövid, tömör jogi kivonat jelölésére használták. A szó ritkábban elfogadott nézet szerint a wormsi Burchard (vagy Borchard) nevű püspök és egyházjogász nevéből magyarázható, a másik általánosabb vélemény szerint a római jog magyarázóit illette, brocardus, brocardo formában. Ugyanakkor eza szó a jogszabályok jelölésére is szolgált. A szót a tudósok megjelölésére a XII. századtól már használták, amikor a középkor egyik kimagasló jogi elméje, Pilio fia Medicina a jogi tételeket brocarda 18 Roma, Pinacoteca Vaticana. Készült; lói 1 dx-n. F i S c h e 1, O. : Raphael. London, 1948.1. 133. - Dossier, L. : Kritisches Verzeichnis ... München, 19(i(i. 117. kat. sz. 18 Bergamo, Santa Maria Maggiore. Berenson, B.: Lorenzo Lotto. London, 1956. 64-06. old., 179. tábla. 20 B e r c n s o n, B. : i. m. 100. old., 295. tábla. 21 Hampton Court, Royal Gallery 80 (883) sz. M e n d e 1 s o h n, H. : Das Werk der Dossi. München, 1914. 99., 100. - Gibbons, F.: Dosso and Battista Dossi. Court Painters at Ferrara. Princeton, 1908. 130., 181.