Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 36. (Budapest, 1971)

G. AGGHÁZY MÁRIA: Leonardo da Vinci lovas szobra

medesima via riferi Francesco Melzo, ehe Leonardo fece un Drago, che combatteva eon un Leone, — ilyen tárgyú rajza a firenzei Uffizi grafikai gyűjteményében maradt fenn, — cosa molto mirabile à vederé & par iménti i cavaili che fece per donate a Francesco Valesio (Valois) Rè di Francia. . .» A 40. fejezetben a különböző játékok kompozícióiról szólva: «. . .in tutti quelli giuochi erantti sempre corone conie per premio, le quali furono prima di rami d'arbori, & poi si mescolarono con fiori, 8c se ne tessevano anco di piastre d'oro e d'argento; e facevansi alcíme tonde, altre acute, tali picciole à guisa di coronelle, tali oblique, alcune cuscite, & altre legate . . . Di quelle ch'erano tessute sottilissinie d'oro e d'argento, dette cerchio o corolle, . . . E tutte queste corone o fossero di rame o di ulivo che si proponevano à vincitori, ö di pino, o di nespolo, o di mirto, od'altri arbori . . . Ma ritornando à professori delFarmi, eccellente appresso à nominati fù Gentile de i Borri, al quale Leonardo Vinci disegnö tutti gl'huomini à cavallo, in qual modo potevano l'uno da l'altro difendersi con uno à piedi, & ancora quelli ch'erano à piedi come si potevano l'uno & l'altro difendere & offendere per cagione delle diverse arini. Le qual opera è stato veramente grandissimo danno che non sia stata in luce per ornamento di questa stupendissima arte . . . »

n A VII. könyv. 25. fejezetében: «Deila forma de gl'Eroi, de i Santi, & de i Filosofi . . . etc. . . . Dario Rè, era tutto deformato, perciö che da se stesso függendő s'haveva tagliato il naso . . . per il che Alessandro Magno commise poi, che i suoi Capitani facessero tagliar le barbe . . . Alessandro Magno mentre era giovane sbarbato fù cosi bello, che . . . fù creduto quello habito vile essere un Dio . . . finalmente di Scipione Africano è scritto che fù di corpo bellissimo, di aspetto benigno, & che portava e gl'habiti & i capelli lunghi. . . . Francesco Valesio fù grandissimo di corpo, largo nel petto, & hebbe grandissimo naso . . . (66. kép) Frà i Rè d'Inghilterra Arturo (Artus) famosissimo, & valorosissimo nell'armi, soleva portare una corazza, & un elmo d'oro, nel quale era scolpito un drago

...» (67. kép). Forrásértékű olasz szövegeink idézésének befejezéséül még ide kívánkozik néhány, valamivel későbbi Leone Leoni-ra vonatkozó adat : 1609-ből Malespini Celio: Ducente novelle. Venetia, 1609. c. művének második könyvében

12 említi, hogy 1561-ben Mantovában Guglielmo Gonzaga és Eleonóra d'Austria esküvője alkalmából Leone Leoni néhány szép szerkezetet (apparato) tervezett. Ezekhez az Amadigi di Gaula-ból választottak ki részleteket, például az «Oszinte és hű szerelmesek diadalívét)), az «Arco degli leali amanti»-t. A Federico Borromeo kardinális gyűjteményéről 1625-ben kiadott Musaeum katalógus

13 említi, hogy Leone Leoni megbízást kapott I. Ferenctől arra vonatkozóan, hogy a francia király uralma alá került itáliai területeken felbukkanó antik szoborleletekről, valamint Michelangelo firenzei alkotásairól kis bronz másolatokat készítsen. E kópiák egy része a Louvre-ba jutott, más része pedig több kézen jelvény és mint ilyen Perzsián és Bizáncon át jutott Európába is Szimbolikus jelentőségéhez. (Heydenreich, L. H. : Leonardo da Vinci. Basel, 1954. Szövegkötet 212.) - A VI. könyv 5. fejezete 299. lapján, a ló mozdulatainak szabályait taglalva kifejti az író, hogy «... Imperô che apportano spesso più tosto offensione che duetto alla vista, eccetto se non si foSse più che eccellente nel dimostrargi, si come fece nella sala del consegliodi Fiorenza Leonardo, dove gli espresse con atti stupendi, & scorti maravigliosi . . .» 11 A VII. könyv 23. fejezete 614 — 15. lapján az emberi test formáiról és azok művészeiről: «... Doppo lui (Michel'Angelo) eccellenti sono stati Leonardo Vinci, del quale si ritrovano diversi dissegni in più mani, & principalmente in Casa di Francesco Melzo . . . öltre l'Anatomia de'cavalli ...» — A továbbiak: 25. fejezet, 624 — 626, 628, 632. 12 Idézve: C a s a t i, C: Leone Leoni di Arezzo scultore e Giov. Paolo Lomazzo pittore Milanese. Milano, 1884. 43. 13 Federici Cardinalis Borromaei Archiepiscop. Mediolani Musaeum. Mediolani. Anno Salutis. 1625. - Űj kiadás, Milano, 1909. 35., 72. sk.