Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 36. (Budapest, 1971)
SEVERIN, HANS-GEORG: Ábrahám áldozatát ábrázoló keletrómai dombormű
A budapesti töredéken Izsák fejtartása így egy sajátos motívum, amely nem felel meg az előbbi áldozati módnak, pogány előzménye sincs 3-' s ezért kétségtelenül valamilyen jelentéssel bír. Izsák már nem a többé vagy kevésbé akaratnélküli tárgya az áldozatnak (mint pl. a 2>árizsi gr. 510. miniatúráján), hanem félelem nélküli, az áldozatot alázattal magára vállaló szereplő. Az ilyen felfogás a korakeresztény teológiai irodalomtól nem volt idegen; az írásos emlékek azonban nem utalnak e motívum keletkezésének idejére. 32 Figyelembe kell vennünk, hogy a mot ívum már a theodosiusi kor előtti időben létezhetett. Másrészt bizonyosnak mondható, hogy a sajátos típus, különösen Izsák fejtartása, a budapesti töredéken megjelenő formájában a kora-theodosiusi művészet elképzeléseivel mind formailag, mind felfogásában tökéletesen egyezik. Sőt, Izsák drasztikus, a kora-macedóniai miniatúra és a megfelelő pogány előkép szellemében való ábrázolása a kora-theodosiusi művészet alapgondolata val, az emberkép idealizálása val ellentétes volt. 33 Ennek az idealizálásnak felel meg Izsák arányosítása is. Apjához «emberi» aránnyal kapcsolódik; a IV. század végéről származó nyugati szarkofágokon ezzel szemben Izsák babaszerííen kis dimenzióban jeleink meg. 34 A budapesti Ábrahám áldozata kompozíció alapvonásai teljesen hasonló módon térnek vissza az isztambuli Régészeti Múzeumban őrzött mészkő reliefen (4!). kép), amely nagy valószínűséggel korlátlapként szolgált. 30 Ábrahám tartása igen jól egybevethető; eltérő azonban hajviselete, palliumának redővetése, az áldozati kést pedig itt felfelé irányítja. 3 '' Izsák ellenben a budapesti darab másolataként hat: testtartása, térdelő-niotívuma, a felsőtestének kiképzése, fejfordulatiránya azonos. A két ábrázolás egyezése egy ilyen jelentős motívumnál feltűnő; kérdéses: vajon a mészkő relief nem keletkezett-e megközelítőleg azonos időben? A darab gyengébb megmunkálása azonban megnehezíti a pontos datálást. Nagyon valószínűtlen, hogy a kora-theodosiusi korszakban keletkezett volna, Az a néhány Isztambulban vagy a város környékén talált mészkőfaragvány, 37 mely kielé31 A nem keresztény területről való átvétel esetében a motívum tudatos kiválasztásában látnánk különös jelentését. 32 A forrásokra vonatkozó utalásokat 1. Geische r, H.-J. : Heidnische Parallelen . . . i. m. 134. (47. jegyzet). — Az ismert képleírás Nyssai Szt. Gergelynél (PG 46, 572 C), számos vonásban egyezik a budapesti töredék képével. L. a 18. jegyzetben említett munka bevezetését és I. fejezetét. 34 L. pl. Sehoenebeck, H.-U. von: Her Mailänder Sarkophag und seine Nachfolge. Città del Vaticano, 1935. 7. kép. (Milano), 16. kép (Párizs), 27. kép (Aneona). 35 Ltsz. 4141. — F ir a t 1 i, N.: Deux nouveaux reliefs funéraires d'Istanbul et les reliefs similaires. Cahiers Archéologiques 11, 1960. 73 skk., 84. sk. old., 16. kép. G r a b a r, A.: Sculptures byzantines de Constantinople (IV'' — X e siècle). Paris, 1963. 52. old., 15. tábla, 3. kép. 3ß S p e y a r t van W o e r d e n, I. : The Iconography . . . i. m. 230., a felemelt keíssel kapcsolatban nyugati ábrázolásokra gondolt. Nyugati képmotívum hatása azonban kétségtelenül nem forog fenn. Lehetséges lenne ellenben, hogy a kora-theodosiusi képtípus (budapesti töredék) bonyolult és összekuszálódott motívumának talán egy «tisztazott» illetve ((szétválasztott* korrektúrájával állnánk szemben? 37 Ál-szarkofág előlapjai, Taskasap negyedből: F i r a t 1 i, N.: Deux nouveaux reliefs ... i. m. 73 skk. old., 4 — 5. kép; Graba r, A.: Sculptures . . . i. m. 34 skk. old., 9. tábla. — Datálásához: Deichmann, F. W.: Byzantinische Zeitschrift 54, 1961. 213.; uő; Sarkophag-Probleme . . . i. m. 292. old. — Vö. az Ambarliköy-ben talált azonos rendeltetésű lappal: F i r a 11 i, N. : Encore une façade de faux sarcophage en calcaire. Cahiers Archéologiques 16, 1 966. 1 skk. old., 1. kép. Datálásához D c i c h m a n n, F. W.: Sarkophag-Probleme . . . i. m. 292. old. 10 Bulletin 36. 145