Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 36. (Budapest, 1971)

SEVERIN, HANS-GEORG: Ábrahám áldozatát ábrázoló keletrómai dombormű

gító biztonsággal a IV. század második felére tehető, az udvari műhelyek köréből származó márványmunkáknak megfelelően, a reliefalapból magas domborodással előreugró fejeket és az öltözék alatt kerekdeden kirajzolódó testformákat mutat.

38 Az isztambuli Ábrahám áldozatánál a testek a kontúrokon belül egyformán laposan faragottak; a belső formákat főként bevésett redővetések alkotják, és a test tömege csak kis mértékben jut érvényre. Az isztambuli relief Ábrahámja alsótestének és a budajjesti töredék «pátriárka» alakjának összevetése révén lesz nyilvánvalóvá a két munka közti lényeges különbség. A márványok közül ellenben egy kisázsiai relief tűnik hasonlónak (Berlin, Állami Múzeumok, Ókeresztény-Bizánci Gyűjtemény),

39 a csodálatos gyógyítás töredékes ábrázolásával. Péter alakjánál a test és a köpeny kapcsolata hasonló; a test tömege összefogott nagy formaként jelenik meg, a kereken mintázott láb és az előtűnő térd rejtve marad az öltözet alatt. A berlini relief datálása szinte egyöntetűen az V. század közepe.

40 Eszerint az isztambuli relief késő-theodosiusi korszakból (V. század első fele) történő származtatásának nincs akadálya. Hasonlóképpen keltezte a művet — más indokkal — A. Grabar is.

41 A mészkőrelief Izsákja további példája a pregnáns kora-theodosiusi megfogalmazás továbbfejlesztésének a késő-theodosiusi művészetben.

42 A mészkőfaragványon néhány finom részlet nyilvánvalóan veszendőbe ment ; így Izsák fejének apja felé történő enyhe meghajlását a frontális fejtartás egyszerű sémája h el y ettesí t i. Nem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy a budapesti töredék Izsáktípusa a kora-theodosiusi művészet találmánya-e. S hogy talán a késő-theodosiusi művészettel ért fejlődése végére — ez további utalás lenne a típus theodosiusi karakterére —, erre utal a konstantinápolyi mészkőfaragás egy másik emléke (50. ké~p), az Állami Múzeumok (Kelet-Berlin) Ókeresztény-Bizánci Gyűjteményének Abraham áldozatát mutató relieftöredéke.

43 A domborműből csak Izsák, fején Ábrahám kezével, maradt meg ; itt is egyik lábára támaszkodva térdel, fejét azonban profilba fordította. A faragvány saját körén belül megbízhatóan datálható. A theodosiusi művekkel már semmilyen közös vonást nem mutat. Legjobb analógiája az az isztambuli Régészeti Múzeumban található, Krisztus bevonulását Jeruzsálembe ábrázoló 38 Vö. ezzel szemben, ugyanazon kategórián belül (oszlopok közt vagy fülkébe helyezett alakokkal ellátott ál-szarkofágok) a Studios-templomból származó «korai» töredéket: Mendel, G.: Catalogue des sculptures grecques, romaines et byzantines II. Constantinople, 1914. 670. sz. — Graba r, A. : Sculptures ... i. m. 41 sk. old., 16. tábla, 3. kép. 39 Ltsz. 3234. Sinope környékéről. — W u 1 f f

, Ü.: Beschreibung der Bildwerke der christlichen Epochen. 2. kiad. III, 1: Altchristliche Bildwerke. Berlin, 1909. 29. sz. Wessel, K. : Rom-Byzanz-Russland. Ein Führer durch die Frühchristlich-byzantinische Sammlung. Berlin, 1957. 120. old., 6. kép. — Wessel, K. : Ein kleinasiatisches Fragment einer Brüstungsplatte, Staatliche Museen zu Berlin. Forschungen und Berichte 1, 1957. 71 skk. old., 1 —3. kép. 40 Wesel, K. : Ein klcinasiat. Fragment . . . i. rn. 81 ; K o I 1 w i t z, J . : RAC IV, 1959. 1123. hasáb («Elfenbein»); Kitz inge r, E.: A Marble Relief . . . i. m. 4L, G. de F r a n c o v i c h állításának elvetésével, aki a késő IV. századra datálta (Felix Ravenna 77/78, 1958. 73 sk.). 41 Sculptures . . . i. m. 52. (V. sz. eleje). 42 Vö. a 18. jegyzetben szereplő könyv «Theodosianische Tradition» c. fejezetével. 43 Ltsz. 3214. Psamatia negyedben találták. — Wulff, O.: Beschreibung der Bildwerke . . . i, m. 30. sz.