Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)

POGÁNYNÉ BALÁS EDIT: Észrevételek Marcantonio Raimondi néhány metszete motívum-előzményeinek és továbbhatásainak kérdéséhez

metszeten és a bresciai festményen teljesen megegyezik, s már 1519-ben Andrea del Sartonál is megtalálható változott kartartással. Raimondi metszetének motívumai jóformán a lap elkészültével egyidőben elterjedtek, a leonardoi motívumok mellett.

15 A windsori Raffaello rajz

16 és Raimondi Utolsó Vacsora (B. 26) metszete bizonyos Düreri motívumokat tartalmaz, nevezetesen az asztal két végén ülő figura típusa és mozdulata rokon Dürer alakjaiéval. Raimondi 1511 után Rómában lemásolta a Kis Fametszet Passió sorozatot (Bartsch 584 — 620), de emellett ismernie kellett Dürer egyéb rajzait és metszeteit is, melyek maguk is a kSchongauerkör jellegzetes motívumaira mennek vissza.

17 A Raffaello-Raimondi Utolsó Vacsora (B. 26) kompozíció a Leonardoi és a német Schongauer-Düreri jellegzetes elemek összeolvasztásából keletkezett ; a Bresciai mester pedig szórói-szóra átvéve Raimondi kompozícióját, az attól eltérő néhány motívumában a még régiesebb motívum-elemek alkalmazásával változtatta meg művét.

18 Marcantonio Raimondi «Nő a holdsarló val» (B. 354) c. metszetének (104. kép) előzménye ugyanaz az antik szarkofágrelief (102— 103. kép), mint a «Paris Itélete» (B. 245)

19 metszeté, s e motívum továbbhatásának jelentős példája található a XIX. század második felének francia művészetében — Cézanne-nál is. Míg azonban a «Paris Itélete» motívum hatása az antik szarkofágrelief kompozíciójából keletkezve, a XVI—XVII. századi olasz, németalföldi metszetek, majd Rubens, s egészen Manet « Reggeli a szabadban» c. festményéig,

20 s ezen keresztül Picassoig a művészeti irodalomban igen ismertté vált, addig a «Nő a holdsarloval» (B. 354)

21 15 Raimondi metszetének gyors elterjedésére világít rá Moretto da Brescia 1526-osUtolsó Vacsorájánál Raimondi metszete néhány jellegzetességének alkalmazása is: Gombosi, Gy.: Moretto da Brescia. Basel, 1943. 30.; Oberheide, A.: i.m.,. Raimondi metszetétől függőnek tekinti Barthel Bruyn Utolsó Vacsora festményét a kölni St. Severinben, Van Dyck-nek Charsworthi tollrajzát, Jan Svart van Groningen Kánai mennyegzőjét Berlin, és egy XVI. század elejei ismeretlen németalföldi mester Utolsó Vacsoráját. Ezen ugyancsak eltér a Jézus mellére boruló János alakja. Repr. Auktion Frederik Muller, Amsterdam. II. Jim. 1912. 19. old., 162. sz. — Rubensnek e Raimondi metszetről másolt néhány fejére mutai rá Eî eld, J. S.: Rubens Selected Drawings. London, 1959. 96. old., 7. tábla. — J a f f é, M.: Rubens in Italy. Burlington Magazine, 1968. 179. 16 Pop h am, A. E. — Wilde, J. : Italian Drawings of the Windsor Castle. London, 1949. 314. 17 Ezekre a Schongauer-körből származó jellegzetes motívumokra a régebbi metszet-kompozícióknál példa Wenzel von Olmütz, A. G. monogrammista tanítványának Utolsó Vacsorája is (Lehrs 418). 18 A Bresciai mesternél a Jézusra boruló János kéztartása, ujjtartása teljesen megegyezik a Ghirlandaio firenzei San Marco 1480-as Utolsó Vacsorájának motívumával. 19 Marcantonio Raimondi: Paris ítélete. Bartsch XIV. 245. — Delaborde 114. — Jelezve: RABH VRBI IXVEN és Marcantonio monogrammjávai. Baloldalt felirat: SORDEX PRAE FORMA INGENIVM VIRTUS REGNA AVRVM. - Rézmetszet, 294x348 mm. - T h o d e, H.: i. m. 24. - F i s c h c 1, O.: Raphael. London, 1948. 324. — M. Cagiano de A z e v e d o: Le Antiehità di Villa Medici. Roma, 1951. 68. 20 A XlX. század elejének kitűnő német tájfestője, J. A. Koch is ez után a metszet után készítet te több variációban Paris ítélete című kompizícióit: Bibliothek der Akademie der Bildenden Künste in Wien. — Kupferstichkabinett. Innsbruck, Ferdinandeum. Joseph Anton Koch. Kat. 14. e rajz a metszet középső része után készült. 21 Marcantonio Raimondi: A nő a holdsarlóval (A tisztaság, az öröm ós az ifjúság Bartsch 354. — Delaborde 163. — A metszetről ellentétes oldalú másolat ZV monogrammal : N a g 1 e r, G. K. : Die Monogrammisten. München, 1879. 424. szerint Zoan Veneziano ; Peruzzival hozza kapcsolatba H i r t h, FL: Marcanton und sein Stil. München, 1898; O b e r h e i d e, A.: i. m. 87. szerint Luna-Allegória 1510—11 körül, s a metszetnek az álló nőalakkal kapcsolatos metszet és rajzváltozatait említi. A metszet álló nőalakját pedig kapcsolatba hozza a Raimondi Béke (B. 393) metszet álló nőalakjával, melyet már Vasari is Raffaellói invenciónak tekint, melyhez az antik Endymion szarkofágok szolgáltatták az alapot, legjobban hasonlít a Lateráni szarkofág (R o b e r t, C, Bd. 3.