Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)
GARAS KLÁRA: J.H. Schönfeld és J. Heiss művei Magyarországon
juk. 20 Paul von Stetten az augsburgi festők életleírásában elmondja, hogy bizonyos Philipp Christian Kaiser augsburgi kereskedő volt Heiss legfőbb pártfogója, aki már szinte erején felül is támogatta a művészt. 21 Birtokában Heiss számos festménye volt s lehetségesnek tűnik, hogy a mi két allegóriánk, a Kereskedelem és Takarékosság ábrázolása is erre a forrásra vezethető vissza, A témából és kis méretből következtetve mindenesetre valószínű, hogy a képek magánember s alighanem kereskedő számára készültek. A témának a kereskedőváros Augsburg festészetében számos további változatával is találkozunk. 22 A budapesti képek közeli egyezést, rokonságot mutatnak Heiss ismert műveivel. Kompozíciói, mint itt is, általában zsúfoltak, szívesen alkalmaz klasszikus architekturarészletekkel, széthúzott függönyökkel, pillérekkel megszerkesztett képhátteret (8(3. kép). Szinte minden müvén megtaláljuk az előtérben felhalmozott, az előteret szinte elárasztó csendéleti részletet, a tárgyak, eszközök tömegét. Az alakok zömök aránya, a nyomott homlokok, a nyitott pici szájak stereotip módon térnek vissza alkotásain. Típusai jellegzetesek: a budapesti Kereskedelem levelet tartó puttójának testvérét megtaláljuk a sibiui Múzeum jelzett «Vulkan műhelyéinek képén (87. kép), de szembetűnő a részletek egyezése pl. a karlsruhei «Sába királynője Salamon előtt», vagy a bécsi Dorotheum aukcióján felbukkant, jelzett «Europa elrablasa» képével. 23 A tarka, vörösesen árnyalt kolorit, a kvalitás bizonytalansága, a téma és kidolgozás mind arra mutat, hogy a két budapesti festmény Johann Heiss alkotása s a felirat tanúsága szerint munkásságának utolsó szakaszában, 1090-ben készült. 24 Érdemes itt megemlítenünk, hogy magyarországi gyűjteményekben néhány további Heiss mű is szerepelt. Az Esterházy képtárban a múlt század közepéig egy Marcus Curtiust ábrázoló kompozíciót tartottak számon. 25 1921-ben a Magyar Stúdió aukcióján egy «Szt. Péter és Barnabás Lystraban» jelenet került árverésre, 1930-ban az Ernst múzeum aukcióján az «Tstenek gyülekezete», a párizsi magángyűjteményből is ismert Heiss kép egy változata, 26 Az utóbbi időkben árveréseken és kiállításokon Johann Heissnek számos festménye bukkant fel tanúskodva oeuvrejének gazdagságáról s mindinkább előtérbe hozva annak szükségességét, hogy ezt az oeuvre-t pontosabban meghatározzuk. 27 GARAS KLÁRA -" R i p a, C: Della j:>iù che novissima Iconologia. Padova, 1680. 205. «Economia . . . Una Matróna d'aspetto veneranda, coronata d'olivo, ebe tenghi con la sinistra mano un compasso e con la destra una bachetta e a canto vi sia un timone ...» 21 S t e t t e n, P. v. : i. m. 364. 22 L. Werner, J. ifj. A kereskedelem allegóriája. Pergament, 1668. Bern, Kunstmuseum; Goetz, G. B. allegorikus freskója az augsburgi Koepf házban, 1739. és Guglielmi mennyezet képe, Augsburg, Liebert — Schätzler palota, 1767. Heiss allegorikus, képei közül több a művészetekre, művészeti akadémiákra vonatkozott (1. Braunschweig Bern, Dessau stb.). 23 B u s h a r t, B.: Deutsche Malerei des Barock. Königstein, 1967. 22. Wien, Dorotheum, 581. Kunstauktion. Wien, 1968. 52. szám, 23. tábla, jelezve 1683-ból. 21 Heiss jelzet i és datál! képei közül időben a legközelebb állnak: az egykori pommersfeldeni «Akademiesaal» (1687) és «Troja égése» (1688). 23 Meiler, S. : Az Esterházy képtár története. Budapest, 1916. 219; 1820. évi inventai- 513. sz.; Catalogue de la Galerie Esterházy, Vienne, 1812. 35. old., 23. sz. 26 Magyar Stúdió. Budapest, 1921. 132. szám. Az Ernst Múzeum aukciói. Budapest, 1930. XLIV. 162. szám, Horion-ként. A párizsi változatot 1. Voss, H.: Johann Heinrich Schönfeld. Biberach, 1964. utolsó tábla (a négy elem allegóriájaként). 27 Boszorkány jelenet, Jelezve 1702-ből. L. R i z z i, A.: Mostra della pittura veneta del seicento in Friuli. Udine, 1968. 78. old., 38. szám. Kunstauktion Dorotheum, Wien, 581, 583, 1968, 1969. Kunstauktion Weinmüller, München, 1967, 1968. stb.
