Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)
SZMODISNÉ-ESZLÁRY ÉVA: Németalföldi, holland és flamand szobrok Magyarországon. III
nagy érdeklődésével kapcsolatban a helyi hagyományra utal. 14 Véleménye szerint Keyser sajátos portréstílust fejlesztett ki, s mellszobrai azt a realitás iránti nagy érzéket és pszichológiai éleslátást árulják el, amely a holland festészetben a XVI. és XVII. században figyelhető meg. 15 Keyser portréihoz — amelyeknek jelentőségét Elisabeth Neurdenburg helyesen ismerte fel — a legkülönfélébb anyagokat használta fel. Vondel, a korszak egyik amsterdami költője meg is énekelte, hogy milyen sokféle anyagban jutott kifejezésre művészete: márványban, alabástromban, bronzban és égetett agyagban. 16 Fennmaradt önálló portréi főként a XVII. század első évtizedéből valók. A delfti síremléken a század második évtizedében dolgozik. 17 Ha végigtekintünk ezeken a munkákon, erős rokonságot látunk bennük a budapesti «Kalapos férfi»-t ábrázoló XVII. századi holland kisbronzzal. Itt újra ki kell emelnünk azt az erős realizmust, a pszichológiai ábrázolásra és az arckifejezés hű visszaadására való törekvést, mely Keyser műveiben és a mi szobrunkon is megfigyelhető. A részletek gondos kidolgozása, a ruha anyagszerű és aprólékos ábrázolása mellett a nagyvonalú és egységességre törekvő kifejezésmód szintén olyan vonás, amely közös szobrunkban és Keyser korai és késői munkáiban egyaránt, Keyser mesteri portréi az ábrázoltak hű megjelenítői és jellemzői, e mellett azonban sok olyan közös formai sajátosságuk van, amely elárulja a közös mestert. 18 Nagyon jellegzetes a szem és a szem környékének ábrázolása. A szemöldökök ívét erősen kiemeli a mester, a szemhéj vastag, a szem alatti táskák hangsúlyt kapnak. A szemek alatti arcrészek finom modellálása val a művész jól érzékelteti az öregedő arcbőr puhaságát. S mint legjellegzetesebben a mesterre valló részletet emeljük ki a felfelé tekintő szemgolyókat, melyeknek pupilláját bemélyíti. Ez az utóbbi részlet egyben hozzájárul a szobrok pszichikai kifejezéséhez is, elgondolkozóvá, távolbanézővé teszi az arcokat. Jól megfigyelhetők ezek a Keyser művészetére valló sajátosságok a budapesti darabon (2. kép), a szignált, 1608-ból való Coster (?) portrén (64. kép), 19 Keyser legjelentősebb önálló portréján, a Keysernek tulajdonított berlini terrakotta mellszobron (1610), 20 és az 1610-es évek elejéről való, a német lovagrend tagját ábrázoló bronz és terrakotta mellszobron, melyeket szintén az ő művének tartanak. 21 A szemöldök feletti homlokráncok, melyek Keysernél gyakoriak, ezen a budapesti szobrocskán a mélyen behúzott kalap miatt nem láthatók. Csupán a felhúzott szemöldökök közti ráncok utalnak a művész kedvelt ábrázolási módjára. Az orrok ábrázolásakor nem idegenkedik a művész a markáns, erőteljes, szemközti nézetben széles orrok realista megjelenítésétől. Ezt megfigyelhetjük a Coster 14 N e u r d e n b u r g, E.: De zeventiende eeuwsehe beeldhouwkunst in de Noorde lijke Nederlanden. Amsterdam, 1947. '29. 15 N e u r d e n b u r g, F.: Hendrick de Keyser beeldhouwer. Oudheidkundig Jaarboek. Leiden, 1934. 22. 16 L e e u w e n b c r g, .J. : Drie werken met meer of minder zekerheid aan Hendrick de Keyser foegeschreven. Maandblad van Beeidende Künsten. Amsterdam, 1948. 297. 17 N e u r d e n b u r g, E. : Hendrick de Keyser beeldhouwer en bouwmeeSter van Amsterdam. Amsterdam, é. n. 115—116. 18 Ezekre a formai sajátosságokra utal L e e u w e n b e r g, J. idézett tanulmányában a 299. és 301. lapon. — Szeretném megköszönni e helyen azt a gazdag fényképanyagot, melyet Jaap Leeuwenberg, az amsterdami Rijksmuseum szoborosztályának konzervátora szíves volt megküldeni. 19 N e u r d e n b u r g, E.: i. m. 108. N e u r d c n b u r g, E.: i. m. 108 - 109. old., XXVI. tábla. 21 L e e u w e n b e r g, .J. : i. m. 294 — 303. old., 4, 5 és (i. kéj); VV e i h r a u c h, H. IL: Europäische Bronzestatuetten 15. —18. Jahrhundert. Braunschweig, 1967. 361.
