Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)
SZMODISNÉ-ESZLÁRY ÉVA: Németalföldi, holland és flamand szobrok Magyarországon. III
(?) portrén (04. kép), a német lovagrend tagjának mellszobrain, az 1000-ra keltezett, neki tulajdonított amsterdami terrakotta mellszobron 22 és a szintén az amsterdami Rijksmuseumban lévő Orániai Vilmost ábrázoló terrakotta fejen. 2;í Szobrunk két oldalnézetét összehasonlítva Hendrick de Keyser műveivel, szintén érdekes eredményre jutunk. Vessük össze például szobrunk profilnézetét (07. kép) a Van Goorle-éremmel (66. kép), mely Keyser 1599-ből való érmének XVIII. századi, a mester stílusát követő másolata. 24 A profil vonala mindkettőn határozott rajzú és amellett mozgalmas, eleven. Az egyszerű, jól megformált pofiivonal a jellemzés kitűnő eszközévé válik mindkét művön, S ha megfigyelünk egy kisebb részletet, a fül ábrázolását, a fülcimpa erősen hangsúlyozott formái feltűnőek. A delfti síremléken lévő, a halott Urániái Vilmost ábrázoló márványszobor profiljára is vonatkoztathatjuk megállapításainkat (08. kép). Hozzáfűzhetjük még azt, hogy ennek a fekvő figurának profilnézete a főnézete, éppen ezért a mester különös gondot fordított rá. A fekvő fej véleményünk szerint egyike az egyetemes szobrászat jelentős profil-ábrázolásainak. A mi budapesti darabunk profilját (69. kép) összevetve a delfti főművel bizonyosak lehetünk benne, hogy kis bronzunk méltán kerülhet be Keyser oeuvre-jébe. A feltételesen Hendrick de Keyser műveként meghatározott 25 «Lépő férfi»-t ábrázoló kisbronz profilnézetében például nincs meg a vonalaknak és formáknak az a könnyed határozottsága és egyben elevensége, mint a delfti vagy a budapesti portrén. A bajusz és szakáll ábrázolásában a formálás és modellálás a budapesti darabon nagyon mozgalmas és könnyed. Hasonló könnyedséget és elevenséget figyelhetünk meg a haj, bajusz és szakáll mintázásában például a Coster (?) portrén (64. kép), az 1606-ból való amsterdami terrakotta portrén és a német lovagrend tagjának portréin. A ruha ábrázolásával kapcsolatban újra ki kell emelnünk azt a részletező kedvet, amely szobrunkat és a Keysertől vagy Keyser köréből való munkákat jellemzi. Ezek a finom és anyagszerű részletek minden esetben keretül szolgálnak a remekül jellemzett arcnak. A zárt formájú, dekoratív hatású gallér, mely a budapesti darabon és egyes Keyser műveken megtalálható, a kor divatjára jellemző. A budapesti szobrocska gombos zekéjén a textil hasonló anyagszerű gyengéd ábrázolását figyelhetjük meg, mint a Van Goorle érmen (65. és 66. kép). Szobrunk karakteréhez hozzátartozik a szalaggal díszített karimás, magas kalap. Holland mesterek portréin és csoportarcképein a kalap jellegzetes és rendszeresen előforduló motívum a XVI. és XVII. században. A polgárság egyes tagjainak, testületeinek ábrázolásakor, vagy a polgári életből vett jelenetek bemutatásakor számos alkotáson láthatunk kalapos figurákat. Például Keyser barátjának, Cornelis Ketelnek az amsterdami Rijksmuseumban levő rajzán 20 is megfigyelhetünk a kompozíció szempontjából jelentős helyet elfoglaló kalapos figurákat. Kiváló mestereknél, mint Cornelis Ketel vagy Hendrick de Keyser, a kalap nemcsak az ábrázolt tartozéka, hanem a művészi kifejezés és hatás lényeges része. A «Kalapos férfi»-t ábrázoló kisbronzot összevetve Hendrick de Keyser munkáival — főként hiteles műveivel — megállapíthatjuk, hogy az ábrázolás színvonalát és a részletformákat is tekintetbe véve valóban besorolhatjuk a mester oeuvre22 N e u r d e n 1) u r g, E.: i. m. 107. old., XXIV. tábla. 23 N e u r d e n b u r g, E. : i. m. 114. old., XXVHT. tábla. ^Neurdenburg, E, : i. m. 103. 25 Lee u w enberg, J.: i. m. 295, 301. old., 9a és 9b kép ; Leeuwenberg, J. : Beeldhouwkunst, Amsterdam, 1957. 4. kép; Weihrauch, H. R.: i. m., i. b. 437. kép. 2fi S i X, J.: i. m. 1 képpel.
