Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)

URBACH ZSUZSA: Hans Baldung Grien Mater Dolorosa táblája a Szépművészeti Múzeumban

innen eredhet. Az említett kéztartás, Mater Dolorosa ikonográfiájában gyakori motívum, foglalkoztatta Baldungot is (50. kép).

44 A Hortulus Animae ábrázolásához kapcsolódik véleményünk szerint a freiburgi Münster északi szentélyablakain megjelenő Mater Dolorosa (48. kép). Az állásmotívum bizonytalanabb, súlyosabb, a drapéria nagyvonalúan összefogott, és eltér a kezek tartása. A szentély ablakai 1511/13 között készültek, az Elzászból 1511-ben Freiburgba települt Hans Gitschmann von Ropstein és mííhelye közreműködésével. E műhely az elzászi üvegfestészet tradícióját hozta magával, erre utal a damasztmustra előtt álló egyalakos üvegablak kompozíciója.

45 Ez a stílus eltér a Baldung által korábban Nürnbergben megismert és gyakorolt frank üvegfestészettől. Baldungnak a Ropstein műhellyel való együttműködése freiburgi stílusának egyik fontos tényezője. írott forrás bizonyítja, hogy 1515-ben a székesegyház Szent Anna kápolnájának ablakához ő szállította a Visierung-ot. Ezt az ablakot, valamint a szentély korábban elkészült ablakait, a strassburgi Jakob Wechtlin készítette el. Wechtlin talán a Mater Dolorosa és a düreri motívumot (B. 20) ismétlő Vir Dolorum ablak tervezője is volt. Ezek 1512-ben készültek el Ulrich Biederer és felesége, Verena megrendelésére.

46 Nem tudjuk, hogy volt-e már ekkor kapcsolat Baldung és Wechtlin között, azonban valószínű, hogy Baldung ismerte a Wechtlin-féle ablakot; a freiburgi karthauzi kolostor Mater Dolorosa megfogalmazása is erre mutat.

47 Bár írásos adat nem támasztja alá, a karthauzi ablakok nagy része Baldung tervei alapján készültek. Az 1782-ben sekularizált, majd lebontott kolostor ablakai több gyűjteményben szétszóródva és megtizedelve maradtak fent. Mater Dolorosa és Ecce Homo alakjain kívül valamennyi ablak egy-egy álló szentet ábrázol, címerekkel. Megrendelője, illetve az új épületrészek építtetője Gregor Reisch prior (működött 1502 — 25 között) volt, Miksa császár bizalmasa és gyóntatója,

48 A sorozat legkvalitásosabb része a tizenegy darabból álló ún. János-ablak csoportja, melyhez Mária és Krisztus is tartozott. E csoport Baldung terve (Visierung) alapján készült, az 1512—15 körüli években. Az irodalomban felmerült személyes közreműködésének lehetősége a pompás ablakok kivitelezésében, ez azonban ellentmond a XVI. század elejére már differenciált műhelygyakorlatnak.

49 A karthauzi 44 Frankfurt, Städelsehes Kunstinstitut, Koch, K.: i. ni. 128. sz. egy későbbre datálható rajz versóján, valószínűleg egy korábbi rajz töredéke. 15 Perseke, H.: i. m. 122. Zabern, Wallburg, Oberehnheim. Utóbbi helyen 1485-ben készült Mater Dolorosa és Vir Dolorum ablak Dürer korai elzászi hatásáról tanúskodik. Vö. Franki, P.: Der Glasmaler Theobald von Lixheim. Zeitschrift für Kunstwissenschaft, XI. 1957. 71 kk. 4fi G e i g e s, F. : Der mittelalterliche Fensterschmuck des Freiburger Münsters. Freiburg, 1931/3. 230 skk. 1511 «trinckgelt wechtelin maller von der riederin venster». Wechtlin és a Biederer család kapcsolatáról több adat maradt fent, a mester Strassburgból került Freiburgba. Herman s, K. : Die Glasgemälde des Freiburger Münsterchores und ihr Meister Hans von Ropstein. Diss. Freiburg, 1953. (Nem volt elérhető Számomra.) 47 P e r s e k e, H.: i. m. 122 48 G. Reisch, a humanista és filozófiai munkásságáról ismert prior kapcsolatban áll •Hans Baldung Grien bátyjával, aki a freiburgi egyetem professzora volt. 1510-ben a Reuchlin elleni vitában Miksa császár megbízásából Hieronymus Baldunggal együtt egy háromtagú bizottság tagja volt, Vö. Munzel, G.: Der Kartäuserprior Gregor Reisch und die Margarita philosophica. Zeitschrift des Freiburger Geschichtsvereins, Bd. 48. 1938. 20. 49 A karthauzi üvegekről vö. Baldung kat. sz. 272— 79; részletesen Balcke — Wodarg, E.: Die ( dasgemälde der ehemaligen Karthause zu Freiburg im Breisgau vom Beginn des 1(5. Jahrhunderts. Oberrheinische Kunst, II. 192(5/27. Baldung közreműködéséről 169. Perseke, H.: i. m. 121 skk; Herman s, K. i. m. A mester a megrendelőnek adta át rendszerint a Visierungot, a műhelykarton már az üvegfestő műhely -