Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)
URBACH ZSUZSA: Hans Baldung Grien Mater Dolorosa táblája a Szépművészeti Múzeumban
üvegek, csakúgy mint a Münster szentélyablakai, a Ropstein műhelyben készültek. A kiemelkedő darabok feltehetően Hans von Ropstein művei. 50 A budapesti festménnyel kapcsolatban több ízben említett két ablak mindezideig elkerülte a magyar kutatás figyelmét. Az ablakok közelállnak a freiburgi főoltár hátsó tábláinak stílusához. Baldung oeuvre-jében a freiburgi működés éveiben sem választható el egymástól táblaképfestészet és üvegfestészet, a kettő kölcsönhatása nyilvánvaló; az üvegfestészet színei hatottak festészetére is. 51 A Mater Dolorosa ablak az üvegablak sorozat legjelentősebb darabja (49. kép). 52 A gótikus figura súlyos alakjában a reneszánsz üvegfestészet nagyvonalú, összefoglalt formái dominálnak. Mária piros-fekete damasztmustrás háttér előtt áll, lila ruhát, kék köpenyt visel, fehér kendő borul vállára. Aranysárga nimbusz övezi fejét, szívébe szürke kard hatol. Arca megtört, halálsápadt, szeme félig lecsukódott, keze imára kulcsolódik. Kétségtelenül a szentélyablak 1512-ben elkészült Wechtlin-féle Mária alakja lehetett a közvetlen előkép, bár ellenkező irányba fordul. Az állásmotívum biztonsága, a drapéria organikus elrendezése és a pszichikai megjelenítés ereje messze felülmúlja azonban az előképet. A karthauzi ablakot és a budapesti festményt összevetve kitűnik, hogy a karthauzi ablak közvetlenül az 1510 körüli budapesti kép előtt készült. 53 Az üvegen Mária állása még gótikus hagyományt őriz, a festmény az érettebb kompozíció. A stílus és a motívum összehasonlításán kívül egyedül Perseke figyelte meg, hogy a budapesti kép nem lehetett Kálvária része, vele szemben egy Vir Dolorum állhatott. Az egyetlen lényeges ikonográfiái eltérés az ablak és a festmény között a kard hiánya az utóbbin. Az előzőkben kifejtett ikonográfia, valamint az üvegablak ismeretében az újból megvizsgált és átröntgenezett budapesti képen Móré Miklós restaurátor segítségével megtaláltuk a Mária szívébe hatoló kardot (51. kép); azt későbbi átfestések tüntették el, és egy eljövendő restaurálás újból feltárhatja, Nem látható a röntgenfelvételen a kard markolata, illetve a kard aránya után ítélve a markolatnak távolabb balra kellett lennie. A képtípus hagyománya alapján azonban ábrázolni kellett volna az egész kardot. 54 A töredékesen fennmaradt frankfurti rajz (50. kép) bizonyítja, hogy Baldung foglalkozott e motívum naturalista megoldásával. A rajz datálása körüli bizonytalanság miatt még nem állítható bizonyosan, hogy ez a budapesti kép egyik előkészítő vázlata volt. 55 Figyelemre méltó azonban a hasonlóság a kéz tartása, formája és a berlini Krisztus siratása kép Mária alakjának kéztartása között (41. kép). ben készült el. Baldung feltehetően nemcsak Freiburgban készített terveket e sorozathoz, hanem később, Strassburgból küldött még néhány rajzot. Knappe, K. A. — O e t t i n g e r, H. : i. m. 70. 50 A műhelyről Hermans, K. : i. m. 51 Perseke, H. : i. m. 130. 52 Karlsruhe, Badisches Landesmuseum, 149,5 X 55 cm, fent és jobboldalt vágva. A fényképekért Dr. W. Franziusnak mondok köszönetet, Baldung kat, Sz. 274. BalckeWodarg, E.: i. m. 173; Perseke, H.: i.m. 83, 124 ; S c h n e i d e r, A. von: Die Glasgemälde des Badischen LandesmuSeumS Karlsruhe. Freiburg, 1949. 30 kk; Herrn a n s, K.: i. m. kat. sz. 55. 53 B a 1 c k e — Wodarg, E. : i. m. 173. Felismerte a két ábrázolás rokonságát, mégis, tévesen, a kereszt alatt álló Mária ábrázolásának tartotta a budapesti képet. Perseke, H.: i. m. 50, 83, 124; Schneide r, A.: i. m. 30; Herman s, K..: i. m. 54 Mivel azonban a tábla bal Széle cSonkítatlan, a festetlen perem megvan, az a lehetőség is fennáll, hogy Baldung maga festette át a kardot. Erre csak a restaurálás adhat majd választ. 55 V. ö. 44. jegyzet.
