Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)

URBACH ZSUZSA: Hans Baldung Grien Mater Dolorosa táblája a Szépművészeti Múzeumban

képeken is (Simone dei Crocefissi 13(58).

36 A XVI. század első negyedében is népszerű jele maradt Mária fájdalmának. Nem célunk itt végigkísérni az ikonográfiái fejlődést, de szeretnénk néhány műre felhívni a figyelmet, melyek csoportjába Baldung budapesti képe is tartozik. A típust teremtő roudnice-i oltár (45. kép) nyomán a cseh művészet hatókörében találni emlékeit.

:!? Egyik legszebb a Kreuzberg-i oltár töredéke, melyen Mater Dolorosa alakja nemes pátoszával, formai koncentráltságával méltó elődje Baldung művének.

38 A XV. század végének naturalizmusra törekvő művészete a roudnice-i ikonográfiát valóságos tájba helyezte, mint az « Aacheni ajtók mesterének» egy különös képén történt.

39 Ez a tábla nem a feltámadott Jézus megjelenését ábrázolja Anyja előtt, hanem az Arma Christivel körülvett Vir Dolorum és Mater Dolorum irracionális együttlétét. A Roudnice-i típus első monumentális XVI. századi emléke id. Hans Holbein Vir Dolorum táblája.

40 Dürer oeuvrejéből hiányzik a két alak (Schmerzensmann — Schmerzensmutter) ilyen értelmű szembeállítása. Míg 1500 körül készült, kitárt kezű Vir Dolorum megfogalmazása (B.20) évtizedekig például szolgált a festőknek is, (53. kép) addig müncheni Mater Dolorosája nem volt típusteremtő, nem talált követőkre. A roudnice-i tradíció késői emléke egy Lucas Cranach műhelyében készült oltármű két szárnya Bécsben, mely a budapesti Baldung tábla eredeti elhelyezésére is választ ad (46. kép).

41 Jobboldalt a Fájdalmas Anya, baloldalt a Vir Dolorum, a passiótól független megjelenésük a német tradíció késői továbbélését mutatja.

42 Baldung művészetében a Fájdalmas Anya ábrázolása 1511-ben, a Hortulus Animae fametszetei között jelent meg (47. kép).

43 Mária alakja Dürer müncheni festményével rokon ; a gótikus S vonalra emlékeztető ritmikus állásmotívum, a mell előtt keresztezett kezek gesztusa, a jobb térd alatt megtörő súlyos köpeny rajza 3fi B o s k o v i 1. s, M. : Bolognai Imago Pietatis. A Szépművészeti Múzeum Közleményei, 16, 19(50. 35. kép. 37 Többek között a Szt. Lambrechts Kálvária-oltár Mestere, 1430 k. Stan g e, A.: i. m. XL 139-40. kép. 38 Kunsthistorisches Museum, Wien, 134X 75 cm. M a t e j c e k, A. — P es i n a, J.: i. m. 82., 1430 k. 39 Aachen, Domschatzkammer. Zeitschrift für Kunstwissenschaft, VI, 1952. 5. kép; Berline r, R.: i. m. 1965. 114; Stange, A.: i. m. V. 1952. 54 kk. 4(1 Zurich, Schweizerisches Landesmuseum, 115 X 55 cm, 1502/5 között. Hans Holbein d. A. und die Spätgotik. Augsburg, 1965. kat, sz. 42. A szembenlevő Mater Dolorosa elveszett, de hasonló lehetett a «Mater Dolorosa a Golgotám kép alakjához (Hannover Niedersächsisches Landesmuseum). Az id. Holbein Mater Dolorosa kompozícióját ismétli meg a frankfurti Stalburg oltár mestere is (1504 körül) az oltár külső szárnyain. Vö. Eich, P.: Die Flügel des Stalburg Altars. Stadel Jahrbuch, N. F. Bd. 1. 1967. 141. If

j. Hans Holbein elveszett képének másolatai (Donauschingen, Fürstenberg gyűjtemény) bizonyítják a kompozíció továbbélését. Vö. Oberrheinische Kunst, Jg.

I. 1925/(5, XL tábla. 41 Christus als Schmerzensmann und Maria als Schmerzensmutter. Bécs, Kunsthistorisches Museum, fa, 137x54 cm. 1958. katalógus II. 107. szám. 1520/25 között készülhetett. Megköszönöm Dr. Klaus Demus szíves segítségét, a fényképek elküldését, valamint a Mária tábla röntgenfelvételének elkészítését, Ennek alapján kitűnt, hogy Cranach képén nincs meg a Mária szívót átható kard motívuma. Cranach és Baldung kapcsolatáról vö. M ö h 1 e, H. : recenziója, Zeitschrift für Kunstgeschichte, X. 1942." 216. A Szépművészeti Múzeum ltsz. 817 kis táblája Cranach műhelyében készült változata ugyanennek a témának. 42 G u 1 d a n, E. : i. m. 80. A hátoldalon levő Ádám és Éva ábrázolással való ikonográfiái összefüggését vizsgálta. 43 Baldung kat. sz. II. P. X. 322- 3; Hortulus Animae, Strassburg, 1511, Martin Flach.