Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)
URBACH ZSUZSA: Hans Baldung Grien Mater Dolorosa táblája a Szépművészeti Múzeumban
került elő a müncheni képen a Mária szive felé nyúló kard, a nimbusz és a kagyló architektúrával lezárt fülke is. Bár Büchner feltevését Panofsky 20 és Christian A. v. Salm is elfogadta, a restaurálás utáni állapot alapján, és az ikonográfia szempontjából is úgy véljük, további kutatást igényel még a rekonstrukció. Mária erősen elforduló alakja, kifelé irányuló tekintete, a kompozíció kifelé ható vonalai egy poliptichon középső tábláján indokolatlannak tűnnek. A rekonstrukció alapját képező berlini rajzon Mária tradicionális baldachin alatt áll, kezét szelíden keresztezi és hiányzik a kard motívuma is. Felmerülhet még egy kérdés : elképzelhető volt 1490 körül Nürnbergben egy Mária Hét Fájdalmának szentelt oltármú létrejötte? Mária félelmének és fájdalmának ünnepét (Festum commemorationis angustiae et doloris Beatae Mariae Virginis) a huszitizmus elleni küzdelem során rendelte el 1423-ban a kölni zsinat. 21 A XIII. századtól Krisztus öt sebe mintájára Mária öt sebét, illetve allegorikus fájdalmát tisztelték és ábrázolták. Elvétve már a XIV. században is említették a hét fájdalmat. A hét fájdalom kultusza és ábrázolása a Németalföldön alakult ki. Johann van Coudenberghe alapította 1492-ben az első confraternitast Mária hét fájdalma tiszteletére, és rendelte az első ennek szentelt oltárt a brüggei 8. Salvator templom részére. 22 E szervezeten keresztül terjedt a kultusz a Dél-Németalföldön. A Mária szívébe hatoló hét kard ábrázolása a század utolsó évtizedében, elsősorban könyvillusztrációkon jelent meg, majd a XVI. század első évtizedében terjed el a Németalföldön, és a második évtizedben német területeken. Az ábrázolás Quentin Massys, Adriáén Isenbrant, Barend van ürley és a délnémetalföldi mesterek oltárain vált népszerűvé. 2 '' A Mária hét fájdalma ikonográfia németországi elterjedésének felvázolása hiányában nehéz elhelyezni a korai Dürer oltárt a szász udvar vallásos kultuszában. 24 A budapesti Baldung tábla, bármennyire rokona Dürer Mater Dolorosa ábrázolásának, nem lehetett egy Mária hét fájdalma ábrázolás középső része. Az ikonográfia pontos definíciójához a passió epikai sorozatától izolált Krisztus, az imago pietatis és a vele gondolati és formai összefüggésbe hozott Mater Dolorosa ábrázolásait kell figyelembe venni. Az 1410 körül keletkezett Roudnice-i 20 P a n o f sk y, E. : Albrecht Dürer. Princeton, 1948. T. 39; TT. 3. és cat, 474., a berlini rajz. 21 B e i S 8 e 1, S.: Geschichte der Verehrung Marias in Deutschland während des Mittelalters. Freiburg in Br., 1909. 405 skk; G e r d t s, G. H.: The Sword of Sorrows. The Art Quart ely, 1954. 233 skk ; M â 1 e, E. : L'art religieux de la fin du moyen âge en France. Paris, 1925. 122 ; W e i n b e r g e r, M. : The Man of Sorrows. Gazette des Beaux — Arts, 1946. 359. 22 Lexikon der Marienkunde. Herausgegeben von K. Algermissen etc. Regensburg, 1. köt, 1207 - 8. hasáb Coudenbergheröl. B e i s s e 1, S. : i. m. 405 skk. - Peters, H~ : Rie Sieben Schmerzen Mariens. Zu Fragmenten einer Altartafel auf Rittergut Birkhof bei Neuss. Neusser Jahrbuch für Kunst, Kulturgeschichte u. Heimatkunde. 1957. 2a A Quentin Massys által megteremtett ábrázoláson ülő vagy álló, szívében kardot bordó Fájdalmas Anyát életének jelenetei keretezik. Massys (Lissabon, Museo Nációnál de Arte Antigua, kat 1951. 214. sz.); Massys iskolája (Bruxelles, Musées Royaux des Beaux-Arts). F riedlände r, M. J.: Die altniederländische Malerei. Berlin, VII. 63. sz. ; Barend van Orley (Antwerpen, Múzeum) F r i e d 1 ä n d e r, M. J.: i. m. VIII, LXXXI. kép; Jan Joest van Kalkar (Palencia) i. m. TX. 8 skk; A Hoogstrateni Mester (Antwerpen, Múzeum) i. m. 103. sz.; Isenbrant, (Brugge); A Magdolna legenda Mestere (Richmond) stb. 21 B o t t, G.: Schmerzensmann und Schmerzensmutter nach Lucas van Leyden. Festschrift für P. Metz. Berlin, 1965. 3(55. Szerinte a Mária szívébe fúródó kard egyik első ábrázolása a Quodlibetica Decisio 1494-es antwerpeni kiadásában van. Mária fájdalmának németországi oltárai a XVI. század fordulója után keletkeztek tudomásom Szerint. Pl. 1510 k. sváb oltár, (München, Bayerisches Nationalmuseum); 1521. Kalkar. A kard motívuma 1515-ben H. L. Schauffeleinnél, 1520-ban H. Burgkmairnál jelent meg.
