Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)
URBACH ZSUZSA: Hans Baldung Grien Mater Dolorosa táblája a Szépművészeti Múzeumban
oltármű szárnyának külső oldalán, a donátorokkal együtt ábrázolt Mater Dolorosa és a halott, de élőként megjelenő Vir Dolorum áll az Arma Christi lebegő jeleivel (45. kép)25 Az új képtípus a misztika gondolkodásmódját és vallásos vízióját fogalmazta meg : az élőként megjelenő halott Krisztus nem a passió eseményeit helyettesíti, hanem meditációra indít. Az imago pietatis, a «Schmerzensmann» képtípus eredete és története az ikonográfiái irodalom egyik legjobban feldolgozott része, ugyanakkor meglepően szűkszavú a vele együtt alakuló, egészalakos Mater Dolorosa, — «Schmerzensmutter» ikonográfiái értelmezése. 26 E két szereplő, a halott Krisztus és az őt sirató Mária szembeállítása a bibliai eseménysorozat ábrázolásában is megjelenik : a «Krisztus siratasa» vagy «Krisztus megjelenik Mária előtt» jeleneteiben. E jelenetek előzményei voltak a kultuszképeknek. 27 Az ún. Casa Horné dugento ábrázolásából ered a sirató Mária alakjának Maria mediatrix értelmezése is. Ebből a típusból származik végső soron a Németalföldön elterjedt diptichonok hosszú sorozata, éppúgy, mint a német Misericordia ábrázolások is. A XV. századi németalföldi diptichonok Robert Campintől Lucas van Leydenig terjedő divatja, Rogier van der Weyden, Dieric és Aelbert Routs művein vált népszerűvé. 28 A Fájdalmas Anya és a Fájdalmas Krisztus mellképe, Mária közbenjárásának, az intercessio-Mariae ábrázolásai és a devotio moderna XIV. századi mozgalmának késői megfogalmazásai. A XV. századi német festészetben meglévő Misericordia képeken (Erbärmdebild) az álló Anya siratja, — az álló, nyitott szemű, halott Krisztust. Ez az álló alakos imago pietatis német területen először a szobrászatban alakult ki; a templomok plasztikai programmjaitól független egyéni alapítású epitáfiuniokon. Mivel a szobrok eredeti elhelyezése ismeretlen vagy vitatható, a kutatás nem tisztázta, hogy tartozott-e hozzájuk egy Mária szobor is már a korai időkben, vagy csak a XV —XVI. század fordulója után (Veit Stoss). Krisztus siratásának kultuszképpé (Andachtsbild) változó ábrázolásain nemcsak az ölében tarthatja Mária a halottat (Piéta) hanem vele szemben állva is elsirathatja. Az egymással szembenálló Mária és Jézus ábrázolásaira Panofsky még csak utalt. 29 Ez a típus a festészetben a Roudnice-i oltár külső ábrázolásain jelent meg. 25 Prága, Národni Galerie, 147 X 48 em, Roudniee-ből. M a t e j c e k, A. — P e è i n a, -T.: Gotische Tafelmalerei in Böhmen 1350- 1450. 72. kép 177-8. old. 26 Panof sk y, E.: Tmago Pietatis. Ein Beitrag zur Typengeschichte des Schmerzensmanns und der Maria Mediatrix. Festschrift für M. J. Friedländer. Leipzig, 1927. és Osten, G. von: Der Schmerzensmann. Typengeschichte eines deutschen Andachtsbildwerkes. Berlin, 1935; M e r s m a n n, G.: Der Schmerzensmann. A fejlődés kiindulópontja: Mária kezében tartja az imago pietatis-t. A dugentóban a gregorián imagopietatis kiegészül Mária alakjával, mintegy Krisztus siratásának jelenetévé, (ún. Casa Horné kép), 1300 körül alakult ki a német Schmerzensmann álló típusa a szobrászatban (Kolmar), később a festészetben. 27 Krisztus siratásáról Osten, G. von: címszava a Reallexikon der deutsehen Kunstgeschichte (Beweinung Christi) 473 skk; «Krisztus megjelenik Mária előtt* jelenet ikonográfiájáról Lexikon der Marienkunde i. m. 405. hasáb (W i t z 1 e b e n, E.). 28 Az intercessio diptichonokról Panofsky, E.: i. m. 1927. 88. jegyzet; uő Parly Netherlandish Painting. Princeton, 1953. 174 sk, 479; P ä c h t, O.: The «Avignon Dyptich» and its Eastern Ancestry. Essays in Honor of E. Panofsky, De artibus opuscula. Princeton, 19(51.; és Reallexikon der deutschen Kunstgeschichte Diptichon címszava: R i n g b o m, S.: Icon to Narrative. Abo, 1965. 62 sk, 67 skk. A diptichon új, XV. századi vallásos funkciója a passió Christi és a compassio Mariae szembeállítása volt. 29 Panofsky, E.: i. m. 1927. 288. old 88. jegyzet, 18. kép, 1430 körül. Ehhez közeláll a Bambergi oltár mesterétől való tábla St ange, A.: Deutsche Malerei der Gotik München - Berlin, 1958. IX. 11. kép. L é p i ci e r, A. M.: Mater Dolorosa. Notes d'histoire, de liturgie et d'iconographie sur le culte de Notre Darne des Douleurs. Spa, 1948. (Nem volt elérhető számomra.)
