Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)

URBACH ZSUZSA: Hans Baldung Grien Mater Dolorosa táblája a Szépművészeti Múzeumban

évekre keltezhető tábla sirató Mária alakja oly közel áll a budapestihez, hogy joggal merülhetett fel összetartozásuk lehetősége.

1:5 A képek mérete is alátámasztja e e feltételezést. A középső oltártáblának felfogható berlini kép félköríves záródása és a táblák közti csekély magasságkülönbség sem zárja ki ezt a lehetőséget, mivel a szélesség arányai is megfelelnek egy csukható háromrészes oltárnak (41. kép). Baldung freiburgi munkásságának aránylag kevés emléke maradt fenn eredeti helyén, oltárművei közül csak a főoltár és a kutatás által rekonstruált Schnewlinoltár ismert.

14 Freiburgban oltárműveken és üvegablak terveken (Visierung) kívül kisméretű, egyéni ájtatosságra készült képeket (Andachtsbild) is festett. Freiburgi korszakának vallásos művei érdekesen kapcsolódnak a helyi Mária-kultusz tradíciójához és a megrendelők egyéni kívánságaihoz. Vallásos és művészi érdeklődésére különösen jellemző a szenvedő Krisztus kultuszképeinek, az imago pietatis gyakori előfordulása.

15 E jellegzetes, 1400 körül kialakult képtípus gyakori témája lett festészetének. A motívumot 1503/4 körül Nürnbergben rajzolta először Dürer nyomán, ez a budapesti múzeum grafikai gyűjteményének szép rajza (54. kép).

16 Későbbi festményein a Fájdalmas, «élő-halott» Krisztust állította szembe a kisírt szemű Fájdalmas Anyával.

17 Baseli képével együtt e freiburgi festmény is műhelymunka, így a budapestivel való összevetésük csak ikonográfiái szempontból érdekes. Baldung budapesti táblájának előzménye, mintaképe, a fiatal Dürer, 1496/97 körül készült Mater Dolorosa képe lehetett (44. kép).

18 Baldung 1503 után került Dürer műhelyébe és öt évig dolgozott Nürnbergben. A müncheni és a budapesti képet összehasonlítva, feltűnik a szűk, fülke-szerű belső tér azonossága, a két álló női alak hasonló monumentális, szoborszerű megfogalmazása; két arckifejezés és a két figura karaktere azonban eltér egymástól. Dürer művét Bölcs Frigyes szász választófejedelem Nürnbergben rendelte a wittenbergi vártemplom részére. Büchner szerint a müncheni Fájdalmas Anya körül a drezdai múzeum hét, Dürer műhelyében készült táblája volt elhelyezve, Mária hét fájdalmának szentelt oltárműként.

19 E közlés után történt restauráláskor 13 Krisztus siratása, Berlin-Dahlem, Staatliche Museen, Gemäldegalerie. Hársfa, 139 X 93 cm. Valószínűleg délfrancia magántulajdonból. P erseke, H.: i. m. 51, 84 sk. old., kat. sz. 6; Baldung kat. sz. 34. Az eredeti félköríves záródás a freiburgi főoltárhoz hasonló faragott oltárszekrényre utal. Megköszönöm Dr. Wilhelm H. Köhler szíves segítségét. 14 A straSsburgi dóm összes oltárát elpusztították 1520/30 között. Freiburg mint Habsburg város (1368-tól) sikeresebben vészelte át a reformáció időszakát. 15 P e r s e k e, H.: i. m. több helyen, és K n a p p e, K. A. - Oettinger, H. : i. m. 86. 16 Toll, 283 X 109 mm. Krisztus a kínszenvedés eszközeivel (Arma Christi) és a donátor (Christoph Scheurlî), 1503/4 körül. Koch, K.: Die Zeichnungen H. Baldung Grien's. Berlin, 1941. kat. 5. Legutóbb: Knappe, K. A. - Oettinger, H. : i. m. 7 sk, 48, 59 sk, 68, 85 sk és 189. jegyzet. Votivkóp vagy üvegablak terve. O s te n, G. von: Zur Ikonographie des Hans Baldung Grien's. Festschrift für H. von Einem, Berlin, 1965. 182. 17 Freiburg, Augustinermuseum. Baldung kat. sz. 21. 18 München, Alte Pinakothek, lelt. sz. 707. Erdei fenyő, 109x43,3 cm (fent 18 cm, oldalt 8 cm hiányzik). Salm, Ch. A. v.: Alte Pinakothek. Altdeutsche Malerei. II 1963. 64

sk. A rekonstrukció alapját képező rajz Berlin, Kupferstichkabinett, lelt. sz. 2155. "Büchner, E.: Die sieben Schmerzen Mariae. Eine Tafel aus der Werkstatt des jungen Dürers. Münchener Jahrbuch der bildenden Kunst, XI, 1934. 250. kép. — A monumentális, álló női alak tradíciója eleven volt a Dürer műhelyben. Mater Dolorosa alakjával azonos állásmotívum és drapéria ismétlődik meg a Paiimgartner oltár Angyali üdvözletének Mária alakjában. München, Alte Pinakothek, 1503/4 körül, 157x61 cm. Több ízben Baldungnak is tulajdonították, vö. Knappe, K. A. — O e t t i n g e r, H. : i. m. 82, képe 148/a.