Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)
CASTIGLIONE LÁSZLÓ: Isis Pharia. Megjegyzések a budapesti szoborhoz
Ennek megfelelően Phöniciában különösen az i. e. I. évezredben igen erős volt Egyiptom hatása, és az egyiptomi istenek is meghonosodtak. Az egyiptomiak a föníciai Astartét — közös vonásaik alapján — Hathorral azonosították, aki így a byblosi hajózás védőistennője lett. 60 Hathor a késői korban, de különösen a görögrómai időkben egyre inkább összeolvadt Isissel. 61 Ilyen körülmények között szinte elkerülhetetlenné vált, hogy a föníciai vallás egyik legjellegzetesebb és legnépszerűbb mítoszát és rítusát, a meghaló és új életre kelő istenségek palesztinai formáját, az Adonis—Astarté «misztériumot» az Osiris —Isis kultusszal és szertartásokkal lényegileg rokonnak ismerjék fel, sőt azonosítsák. 62 Ez az interpretatio aegyptiaca nyilvánvalóan siettette a byblosi Hathornak, úgyis mint a tengeri hajózás védőistennőjének egybeolvadását Isissel. Nem merülve el most e folyamat elemzésében, csak a végeredményre hívjuk fel a figyelmet. Az antik forrásokból, elsősorban Plutarchosból (de Is. 50) tudjuk, hogy a görög-római korban már teljesen kialakult az Isis-Osiris mítosznak az a változata, amely szerint Isis-Byblosban találta meg Osiris tetemét, és onnan hozta vissza Egyiptomba. 63 Isis visszatérését Föníciából Tybi hónap 7.-én ünnepelték, és ez a dátum feltűnően egybevág a pár nappal előtte lejátszódott fentebb ismertetett Osiris-szertartások időpontjával és tartalmával. R. Merkelbach találóan mutatott rá arra, hogy itt feltehetően nem két egészen különböző ünnepről lehet szó, hanem ugyanazon szertartás különböző fázisairól. 64 Ezekben szinkretisztikus módon egyesítették az Osiris mítosz két verzióját, az istennek a tengerben illetve Byblosban való megtalálását. Az is valószínű, hogy Isis byblosi utazásának késői változatában Horus-Harpokratés azért lépett Osiris helyére, 65 mert ez az ifjú isten jobban megfelelt a görög-római világ Adonis fogalmának. Mivel azt is tudjuk, hogy Adonis misztériumát Alexandriában milyen pompával ülték meg a hellenisztikus korszakban, 66 teljes joggal feltételezhetjük, hogy az Osiris kultusz föníciai változata nemcsak visszhangra, hanem uralkodói felkarolásra is talált Egyiptomban. A Ptolemaiosoknak minden okuk meg lehetett arra, hogy föníciai és szíriai politikai aspirációikat e területeknek Egyiptommal való vallásos összetartozása által ideológiailag is alátámasszák. Ugyancsak politikai okok játszhattak közre abban, hogy az Egyiptom elfoglalására törekvő IV. Antiochos alatt Isis Pharia képe a byblosi pénz hátoldalára került. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy az alexandriai Adonis-ünnep theokritosi megörökítése nagyjából abban az időben keletkezett, amikor vizsgálataink szerint Isis Pharia görög ábrázolása és kultusza létrejött, akkor annyit legalábbis feltételezhetünk, hogy a byblosi mítosznak szerepe lehetett az új Isis-forma kialakulásában. Isis Pharia, illetve Isis Pelagia genezisére vonatkozó közvetlen és közvetett 60 D r e X 1 e r, W.: i. m. 373. Ua.: Hathor. ML,], 2 (1886- 1890) 18(H) k. B onne t, H.: i. ni. 281. H e 1 c k, W. : Die Beziehungen Ägyptens zu Vorderasien im 3. und 2.Jht, v. Chr. Wiesbaden, 1962. 21, 311, 480. 61 D r e X 1er, W. : i. m. 363. B e 11, H. I.: JEA 34 (1948) 84. 62 D r e X 1 e r, W. : i. m. 373. M e r k e 1 b a c h, R. : Isisfeste (1963) 27. És természetesen a máig is utolérhetetlen F raze r, J. C: Adonis, Attis, Osiris. (The Golden Bough IV.) New York, 1961. 63 Drexle r, W. : i. m. 373. M erkelb a c h , P.: i. m. 36. 64 Merke lb ach, R.: i. h. 65 D r e X 1 e r, W. : i. m. 474 k. M e r k e 1 b a e h, R. : Roman und Mysterium in der Antike. München, 1962. 67, 95 k. 66 Glotz, G.: RÉG 33 (1920) 31 kk. Visser, E. : Götter und Kulte im ptolemäischen Alexandrien. Amsterdam, 1938. 68. Adrian i, A.: Repertorio C I (1966) 248. Vázafelirat az i. e. III-II. sz.-ból Brown, B.R.: Ptolemaic Paintings and Mosaics. Cambridge, Mass., 1957. 8 k.
