Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)
KÁKOSY LÁSZLÓ: A Szépművészeti Múzeum Horus-táblái
is az istenség szüleinek nevezik. Arra is gondolhatott viszont a szöveg szerzője, hogy a két istenség nem atyja és anyja, hanem őse, nagyszülője volt Horusnak. Thoth Horus segítségét kéri, ami azzal magyarázható, hogy miután ő megmentette a gyermeket, most már Horus képes arra, hogy mindenkinek segítséget nyújtson abban a bajban, melyet ő is elszenvedett. 2. Kinagyolt kidolgozású, erősen kopott Horus-tábla. Középen a fején napkorongot (vagy teljesen lekopott Bés-fejet?) viselő gyermek Horus látható. Jobb kezében lándzsát vagy szigonyt, a balban három kígyót és egy skorpiót tart. Az isten lábai alatt két krokodilus van. Az egyiket aránylag részletezőn dolgozta ki a készítő, a másik félig letört, a megmaradt, elnagyoltan megmunkált rész az analógiák alapján az állat fejét ábrázolta. A hátoldalon és a talapzaton néhány rosszul bekarcolt, alig kivehető hieroglif jel látható (7 — 8. kép). Méretek: magassága 6,8 cm, szélessége 4,7 cm, legnagyobb vastagsága 1,8 cm. Szerpentinből készült. (A Magyar Nemzeti Múzeum Ásványtárának meghatározása.) Leltári száma: 54.330. A darabot 1954-ben vásárolta a Múzeum. 3. Kisméretű, előlapján kissé kidomborodó tábla. A tetején lévő függesztő letört. Az erősen kopott előlapon a profilban ábrázolt, (valószínűleg krokodilusokon álló?) ifjú isten alakja vehető ki. Két kezében egy-egy skorpiót tart. A tábla peremén oldalt öt-öt kígyó, az alsó lapon pedig két skorpió rajza látható. Az erősen sérült hátoldalon lévő feliratból csak néhány, részben töredékes hieroglif jel maradt meg (pl. nb,m) (9—14. kép). Méretek: magassága 3,8 cm, szélessége 2,9 cm, vastagsága 1,3 cm. Zsírkő. (A Nemzeti Múzeum Ásványtárának meghatározása.) Leltári száma: 58.3 E. A darabnak kétségtelenül ugyanaz volt a rendeltetése, mint a szokványos formát mutató Horus-tábláknak, nem lehet azonban biztosan eldönteni, hogy gyermek Horust vagy Sédet akarta-e a készítő megjeleníteni. 23 Az utóbbi látszik valószínűbbnek. Talán nyakban hordták, hogy marás esetén azonnal kéznél legyen. A táblácska minden esetre az újbirodalmi Sed-sztélék utódai (ezekre La 9. jegyzetet) közé tartozik. A táblák használatát az eddigi kutatások már részben tisztázták. Tudjuk azt, hogy vízzel öntötték le őket, a víz magába szívta, hitük szerint, az ábrázolások és a szövegek bűvös erejét. A kisebb darabokat valószínűleg vízbe mártották. A vizet a betegnek meg kellett innia. Van példa a víz külsődleges felhasználására is. 24 Emellett valószínűleg közrejátszott a Horus-táblák készítésénél az a sok helyütt kimutatható, de az egyiptológiai szakirodalomban kevéssé figyelembe vett elképzelés, hogy az állatok ábrázolása, rajza, visszariasztja az élő példányokat vagy pedig felhasználható a similia similibus curantur elve alapján a marások gyógyítására, sőt megelőzésére. Felső-egyiptomi falvakban ma is hiszik, hogy a skorpió rajza védelmet jelent az állat ellen. 25 A Metternich-sztélé egyik elbeszélése szerint a skorpió formájú Szelket istennő adott tanácsot 26 Isisnek, mikor az kétségbeesetten 23 A darabhoz vö. B r u n 1 o n, G.: Qau and Badari. London, 1930. 24. old., XLIII. t., 4L kép. 21 L a c a u, P. : Mon. Piot 25, 189 skk. Külsődleges felhasználás: D a r e S S y, G: i. m. 43. (Egy talapzaton olvasható varázSSzöveg.) A dendarai Szanatóriumban (Daum a s, Fr.: BIFAO LXVI (1957) 35 Skk.) a betegeik fürödtek a varázsszövegen végigcsurgó vízben. A Horus gyermek meztelenségének is apofropaikus jellege volt. Vö. Physiologus cap. 11. E. Brunner-Traut: Ägyptische Mythen im Physiologus. Festschr. Schott Wiesbaden 1968 43. 25 E i t r e m, S. : Symbolae OsloenSes VIT. (1928) 70. 26 Sander — Hansen, O. E.: i. m. 64. Isisnek is volt skorpió formája. Bonnet: 723.
