Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)

KÁKOSY LÁSZLÓ: A Szépművészeti Múzeum Horus-táblái

jajongott megmart fia, Horus miatt. Egy Pompeji-beli falfestmény pigmeusokat mutat be, akik oszlopon álló krokodilus szoborral akarnak védekezni a veszedelmes vizi ragadozók ellen. 27 A tyanai Apollónios skorpió alakú talizmánt készített Anti­ochia lakóinak védelmére. 28 Az antik forrásokra visszamenő arab varázslás skorpióval díszített pecsét­gyűrű lenyomatát ajánlotta skorpió marás gyógyítására. A lenyomatot vízben kel­lett feloldani. 29 Abü Sälih és más arab szerzők arról számolnak be, hogy az egyik asszuáni templomban volt egy skorpió ábrázolás, 30 — valószínűleg hieroglifa, — amelyet az év egy bizonyos napján a gyermekeknek meg kellett érinteniük, és ezáltal immúnissá váltak a skorpiók mérgével szemben. Horus kártékony állatok felett aratott diadalának bemutatása tehát nemcsak az istenség legyőzhetetlen erejét jelképezi, hanem az állatoknak egyúttal el is kellett űzniük a krokodilusokat, skorpiókat, kígyókat, oroszlánokat. Ha pedig valakinek már ártottak, a táblán végigcsurgó víz a varázsigéken kívül azáltal is csodálatos gyógyító erőt nyert, hogy az illető állat képét érintette. Az ókori Egyiptomban is szokásban volt egyes nagy tiszteletben álló szobrok simogatása. :fl Valószínűleg ezzel magyarázható egyes Horus-táblák, így az előbb tárgyaltak közül a két kisebbnek az erős lekopása. A Horus-táblák a valóságos veszélyeken kívül a mítoszban gonosz szerepet játszó lényektől is oltalmazták tulajdonosaikat. Ezek közé tartozik az antilop, melytől az embernek ugyan nem kellett volna félnie, viszont a Horus szem elrablása miatt a séthi állatok közé tartozott. 32 Magát Sóthet is távoltartja a tábla ; mint az egyik szövegben mondják Horusnak: «Nem lesz Séth ereje ellened.» 33 A kroko­dilus sem csak a Nílus kártevője a táblákon, hanem egyúttal Séth fia is 34 sőt e táblákon talán néha szimbolizálhatja is Séthet. Horus egyrészt mint Séth legyőzője került a táblák fő helyére, vannak azon­ban lényének olyan vonásai is, melyeket ritkán emelnek ki ebben az összefüggésben. Horus orvos istenség is, s még azt az embert is megmentheti, «aki mögött (már) ott áll a végzete», 35 ő a «foorvos Rë házában*. 36 Ez a funkciója is kapcsolatba hozta Apollómnál. Különös jelentősége van a táblák megértése szempontjából annak a ténynek is, hogy nem az ellenségeit emberfeletti erejével megölő harcos sólyom Horustól vár­ták a segítséget, ő csak mellékalakja egyes tábláknak, hanem a gyermektől. A gyer­meki lét gyengesége, tehetetlensége egyúttal különös erőt is jelent. Horus nem haj­27 Spa n o, <}.: Paesaggio nilotico con pigmei difendentisi magicamente dai cocco­drilli. (Atti délia Acc. dei Lincei. Memorie série VIII. 6. (1955) 362. 28 Malalas (ed. Bonn) 264., S p a n o, G : i. m. 357. A XV - XVI. Sz.-i európai festé­szetben a képeken megjelenő, ezek témájával kapcsolatban nem álló légy-ábrázolások a festményektől akarták a legyeket elriasztani. P i g 1 e r A.: A Szopni. Múzeum Közlemé­nyei 24, 1964. 47 skk. 29 «Picatrix». Das Ziel des Weisen von Pseudo-Magrïtï. London, 1962. XLI. és 32. Itt a varázslás már asztrológiai elméletekkel kombinálódik. 30 W i e t, G. : L'Égypte de Murtadi. Paris, 1953. 114. 31 Horembeb mint írnok és más szobrok. Winlock, H. E.: BMMA 1923. Oct. part II.4.; Y o y o t t e, J.: Les pèlerinages dans l'Egypte ancienne. (Les pèlerinages. Sources orientales ITI. Paris, 1960) 43. 32 Hnp wdS. t-n&k is nevezték- Wb. III. 291. 33 D a r e s s y, G. : i.m. 7. 34 Uo. 9 sk. 35 Ramessida osztrákon szövege. Spiegelberg : ZÄS 57 (1922) 70 sk.; M o­renz, S. — Müller, D. : Untersuchungen zur Rolle des Schicksals in der ägyptischen Religion. (Abh. d. Sachs. Ak. Phil.-Hist. Kl. Bd. 52. H.l)19. 36 Klasens: OMRO 33 (1952) 65. Vö. még S u y s, E.: Orientalia III. 68.

Next

/
Thumbnails
Contents