Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 32-33. (Budapest, 1969)
POGÁNYNÉ BALÁS EDIT: Pinelli vízfestménye az új szerzemények között
nevezett gyűjteményeiben romai, Kóma környéki falusiakról, rablókról, brigantikról valósághűen, részletesen megoldott népi jeleneteket, viseleteket örökített meg. Ábráin megjelennek a népi alakok, az Improvisatore, II Sciarlatano, Pifferrari, Meo Patacca, a heroikus-komikus népi eposz hőse. Két vízfestményünk is ugyanazt a környezetet ábrázolja, mint Pinellinek a Meo Patacca, Giuseppe Berneri könyvének 1823-as kiadásában levő illusztrációi egyike, ahol Meo Patacca a Campo Vaccinen szónokol bajtársainak (100. kép). 5 A lapok egyik szélén oszlopkötegek, másikon akantuszleveles ledőlt antik oszlopfő, háttérben a lombozaton túl a Colosseum, majd hegylánc, az illusztráción még Titus diadalívének részlete és egy középkori torony jelzése látható. Ë népi jelenetek jellegzetes alakjai, öltözékei, mozgásai pedig általában megegyeznek ennek az először 1095-ben megjelent költeménynek Pinelli által 1823-ban készített illusztrációival. Népe falusi jeleneteit, szokásait nemigen adta elő valaki is nála jobban; élet és mozgás, valóság és könnyedség figyelhető meg minden művében, bár néhol a jellemzés már nyerssé torzul. Rajzai merészek és biztosak, a közvetlen megfigyelés hamisítatlanul érvényesül bennük. Pinelli éppen ezért aligha véletlenül választotta Berneri poémáját illusztrálásra; megfigyelései a jellegzetes római, trasteverei népéletből s Berneri leírásai szervesen egészítik ki egymást, életképi jelenetein is érezni a könyv hatását, az illusztrációk pedig a jól megfigyelt alakoktól lesznek életteljesek." Az ugyancsak trasteverei (mint Pinelli) Meo Patacca alakjáról szóló költeménye akkor jelent meg Giuseppe Bernerinek, amikor Bécs a török ostrom alól felszabadult. Ezt az eseményt egész Itáliában, de különösen Rómában rendkívül ünnepelték. Számunkra különösen érdekes, mint a török fölötti győzelem egyik irodalmi visszhangja, hogy a költemény végén még Buda ostromáról is szó esik. Meo Patacca Bécsnek a török ostrom alóli felszabadítására akarja vezetni trasteverei barátait, s tíz legbátrabb társát a Tarpeji szikla felé vezető úton elviszi a Capitoliumra, A szerző ebből az alkalomból a Capitolium szép és hosszii leírását adja. Azután a Campo Vaccino-ra vezeti őket, a régi Róma nemes romjai közé, s itt felszítja bátorságukat. 7 Pinelli ebbe a környezetbe helyezte korabeli népi jeleneteinek nagy részét is. Ugyanarról a néhány jellegzetes római típusról, öltözékről, környezetről van szó ott is, mint a mi rajzainkon is. A heroico-komikus eposz utolsó énekében azután a költő elbeszéli, hogy Buda ostromáról nagy előadást, színjátékot rendez Meo Patacca és a római társaság, amikor Meo Patacca, mint a keresztények hadvezére a hősiesség csodáit viszi végbe. A vízfestmények, rajzok, metszetek és illusztrációk összevetése is bizonyítja, hogy a sok hasonló téma nagyszámú változatát mesterünk mindig gazdag invencióval variálta. A vízfestményeken erősen vonalas, rajzos technikát, száraz nyers színeket, karakterisztikus formákat alkalmaz, a római német festőkhöz hasonlóan. Festészetében is kifejezésre jut erős kapcsolata J. A. Koch és Thorvaldsen körével. Az 1800-as évek elején az ugyancsak a római német művészek közé tartozó Franz Kaisermann svájci festő vedutáira staffázs alakokat festett. 8 Ebben az időszakban 5 Magasin Pittoresque. Paris, 1857. I0(>. 6 II Meo Pattacca, ovvero Roma, in testa nei trionfi di Vienna, poéma gioeoso (in ottava rima) nel linguaggio romanesco, di Giuseppe Borner i, romano. Roma, 1685, 1695. — új kiadása 1823. Rom. M.F.O. Marucca. B. Pinelli illusztrációival. 7 Ezt a jelenetet — többek között — közli a Magasin Pittoresque 1857-es évfolyama a Berneri-Pinelli könyv részletes ismertetésével kapcsolatban. Pinelli után Bocourt rajzát metszette Sotain. 8 C a 11 a r i, L. : Storia dell'Arte Contemporanea Italiana. Roma, 1908. 398. — N o a e k, Fr, : Deutsches Leben in Roma. Berlin, 1907. 440. 41* 211
