Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 32-33. (Budapest, 1969)

POGÁNYNÉ BALÁS EDIT: Pinelli vízfestménye az új szerzemények között

svájci népi alakokról készített metszetsorozatot is kiadott.

9 Thorvaldsen köréhez fűződő kapcsolatát a koppenhágai Thorvaldsen Múzeumban levő 127 rajza is bizonyítja, köztük 59 a híres Don Quijote sorozatból.

10 Thorvaldsen, a nagy dán szobrász révén került érintkezésbe Pinelli két Rómában dolgozó magyar művésszel is, az 1820-as években Frenczy Istvánnal, és egy évtizeddel később id. Marko Károllyal.

11 Bár a művészileg teljesen kialakult, magas fokra jutott Markóra erősebb benyomást nem tehetett Pinelli művészete, mégis az olasz nép életéről, táncairól, szokásairól, szüreti jeleneteiről készült rajzai, metszetei értékes ösztönzést jelenthettek a magyar művész számára, amikor ő is hasonló témákhoz nyúlt.

12 Bartolomeo Pinelli jelentős helyet foglalt el azok között a mesterek között, akik termékeny ötleteket adtak motívumaikkal az Itáliába látogató, vagy ott élő vendégmű vészeknek. Pinelli Rómában, az Accademia San Luca-n, majd Bolognában tanult,

1:5 1829 —30-ban Németországban és Párizsban is megfordult, ahol nagy sikere volt.

14 Művei egész Európában elterjedtek, Angliába több száz lapja került.

15 Nevét ragyogó metszetsorozatain kívül mindenekelőtt a római és Róma környéki, trasteverei, frosinonei falusiak viseletéről készített életképei, rajzai tartották fenn, azok a változatos és keresetlen motívumok, melyeknek felkutatásában fáradhatatlan volt. Rendkívül ötletességet tanúsított a figurák csoportosításában és mozgatásában. Ragyogó metszetsorozatainak hatása, melyek közül leginkább a nagyszerű Vergilius-illusztráció válik ki,

16 Olaszországon túl is elterjedt, s befolyást gyakorolt az egész korabeli európai festészet fejlődésére. Eugène Delacroix nagy megbecsüléssel írt naplójában Pinelli metszeteiről.

1

' 1824-ben látta azokat Comairas nevű festő-barátjánál, s annyira foglalkoztatta a 9 Raccolta di Quindici Costumi di pm interessant! della Svizzera disegnati ed incisi all'acqua forte da Bartolomeo Pinelli Romano. Roma, 1813. 10 M ü 11 e r, L. : Description des oeuvres de Thorvaldsen, des tableaux et des dessins au Musée de Thorvaldsen. Copenhague, 1849. 105. 11 Pinelli metszet albumai közül kettő — száz-száz táblán a görög és római történelem eseményeivel — Ferenczy István szobrász hagyatékából jutott gyűjteményünkbe: Istoria Greca 1821 és Istoria Romana 1819. Roma, 1821-ben Velencében újra megjelent. Ferenczy példánya a velencei kiadás. 12 Album di Bartolomeo Pinelli. Bollettino d'Arte, 1907. — id. Marko Károly: Szüret, 1830., (Budapest, magántulajdon), a táncoló lányok alakjában, az ülő római férfi alakjában. 13 Call a ri, L. : i.m. 397. 11 B é nézi t, E. : Dictionnaire critique et documentaire des peintres, sculpteures, dessinateurs et graveurs de tous les temps et de tous les pays par un groupe d'écrivains spécialistes français et étrangers. Nouv. Ed. 1962. 6. k., 693. — Magasin Pittoresque 1857. 106. 15 B éné z it, E.: i.m. 693. - Nagle r 11. k., 319. 18 L'Enéide di Virgilio tradotta da Clémente Bondi, inventata ed incisa all'acqua forte di Bartolomeo Pinelli. Roma, 1811. 17 Journal d'Eugène Delacroix. I. k. Paris, 1893. 109. — Delacroix naplójából álltaiában kitűnik, hogy nagy lelkesedéssel foglalkozott kortársainak alkotásaival. Motívumait s impulzusait onnan vette, ahol azok adódtak, írja Günther Busch: Die Freiheit auf den Barrikaden. Stuttgart, 1960. 12. — Günther Busch-sal egyetértve valóban meg kell állapítanunk, hogy a külső hatások jelentős nyomot hagytak művészetében. Ez azonban egyáltalában nem válik a festő és más művész hátrányára sem.