Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 32-33. (Budapest, 1969)

GARAS KLÁRA: A budai vár XVIII. századi képgyűjteménye

.szállították. 3 ' 1 A Bécsből azután Budára került anyagban a két tájképen kívül, mint látni fogjuk, még más, ambrasi eredetű festményeket is találhatunk. Az ambrasi képgyűjteményt a XVII. században Ferdinánd Károly tiroli fő­herceg alapította. A festmények nagy részét Firenzében vásárolta, amikor feleségé­vel, Medici Annával a toszkán udvarnál tartózkodott. Halála után 1662-ben a gyűj­temény Sigismund Franz főherceg tulajdonába ment át, 1663-ban Innsbruckból Ambrasba szállították s ekkor részletes inventárt készítettek róla. Az eddig publi­kálatlan kéziratos jegyzék lényegében megegyezik az 1719. évi s részben az 1773-as inventárral és képeinket ugyanazzal a megjelöléssel tartalmazza : 34 Xo. 193 «Ein langelete Landtschafft in einer vergulten Ram, darinnen ein zerfallenes Gebey, und kleinen Schiffen samt etlichen Figuren von Salvator Rosa Neapolitaner. No. 195 Mehr ein Landtschafft in einer langeleten vergulten Ram, darinnen ein grosser Felsen, darbey zween Hirten mit etlich Rindern, original von Salvator Rosa.» A leltár Salvator Rosa életében készült, s a kérdéses képekről Baldinucci is megem­lékezik Rosa részletes életrajzában. Elmondja, hogy a festő barátjának, Francesco Cordininek készített Firenzében egy Adonis-képet, továbbá «in un tondo di mezzé figure quanto il naturale, un Eraclito e Democrito; ancora pel medesimo due paesi con veduta di marine : e finalmente altri cinque quadri piccoli parte di paesi, e parte di teste, fatte ad imitazione di manière di pittori antichi: le quali tutte opère dopo averle molti anni godute, venendo chieste alio stesso Cordini dalla gloriosa memoria del serenissimo Arciduca Ferdinando Carlo d'Austria, furono del medesimo conce­dute in vendita a quella Altezza per prezzo di ottocento scudi, che tanto furono da Monsù Giusto Subtermans, e da Mario Balassi stimate». 35 Rosa maga is említi ezt a tranzakciót, s így aligha kételkedhetünk abban, hogy a Ferdinánd Károly által Firenzében vásárolt s az ambrasi leltárban pontosan számon tartott festmények, a Heraklitos és Demokritos, a két tengeri táj és a ma már nem azonosítható kis képek valóban Salvator Rosa alkotásai voltak. A két filozófus tondója 1806-ban került Bécsbe s az alsó Belvederében elhelyezett ambrasi gyűjteményben még 1855-ben is idézi von Sacken. 36 Salvator Rosa e hiteles de publikálatlan alkotását a Kunst­historisches Museum raktára őrzi (Inv. Nr. 5 765). A két tengeri táj 1770— 1780-ban került Bécsbe s onnan Pozsonyba és Budára, valószínűleg avval a festménnyel együtt, melyet az ambrasi leltárak 1663-tól Alto Gravo (Aldegrever) műveként tar­tottak számon: «No. 218 Ain Prustbild von unsern lieben Hern und unser lieben Frauen in der Mitte mit einem verguldten strich abgetrennt auf Holz gemahlen» "Frimrael, Th.: Geschichte der Wiener Gemäldesammlungen. Leipzig, 1898. 279. «Das Meiste und Beste von den Ambraser Bildern nahm 1773 seinen Weg nach Wien.» 34 Wien, Nationalbibliothek, Ms. Mr. 8014 «Inventarium über die Contrafaict und Gemäl so aus Bevel. . . Sigismundi Francisci Erzherzogen von Oesterreich . . . von Ins­pruge: in Schloss Ambras Anno 1(563 transferiert worden». 35 B a 1 d i n u c c i, F. : La vita di Salvatore Rosa. Venezia, 1830. 54. 36 P r i m i s s e r, A. : Die kaiserlich-königliche Ambraser Sammlung. Wien, 1819. S a c k e n, E. von: Die Ambraser Sammlung. Wien, 1885. 64, 72. «Demokrit und Herak­lit welche einen Globus betrachten, rund.» Mindkét szerző ugyanott idéz két Rosának tulajdonított tájképet is (Merkur és Argus, Templomromok), ezek azonban álló alakú festmények voltak, s így nem lehettek azonosak a fekvő formátumú eredeti ambrasi llosa-képekkel. 1772 után, a Bécsbe szállított festmények helyébe a császári gyűjtemé­nyekből több tucat képet küldtek Ambrasba s ez a magyarázata annak, hogy az 1806 után Bécsbe visszajuttatott anyagban számos olyan művet találunk, mely eredetileg a Stallburg galériához, Lipót Vilmos főherceg gyűjteményéhez s nem a XVII. századi amb­rasi képtárhoz tartozott (pl. TI. van der Goes oltárának része, két Schiavone stb.).

Next

/
Thumbnails
Contents