Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 32-33. (Budapest, 1969)

WESSETZKY VILMOS: Az Ankhu név egy budapesti sztélén

AZ ANKHU NÉV KG Y BUDAPESTI SZTÉLÉN Egyiptom történetének fontos, de sok üres lapot tartalmazó fejezetét képezi a XIII. dinasztia kora. A század elején megindult részletkutatások

1 ellenére sem derült teljes világosság a középbirodalomban megerősödött központi hatalom hirtelen visszaesésére, illetve szétesésére.

2 Bizonyosra vehető a birodalom részekre való szakadása, amit a korszak sok fáraóneve is bizonyít; ezek viselői közül sokat csak névleg ismerünk. Az állami életben fontos tisztséget viselők működésének kutatása segíti elő leginkább a korkép tisztázását. Ezt az utat választotta már tíz évvel ezelőtt J. Beckerath «Notes on the Viziers Ankhu and Iymeru in the Thirteenth Egyptian Dynasty» című értekezésében.

3 A két vezír szerepeltetésére visszatér legújabb munkájában is.

4 Ankhu vezírrel kapcsolatban a szerző mindkét esetben hivatkozik egy állítólagos, publikálatlan budapesti sztélére (2. kép).

5 A kérdés fontosságára való tekintettel szükségesnek tartjuk a tárgyra vonatkozó néhány megállapítás közzétételét. Olyan sztélé, amely Ankhu (°nhw) vezírre vonatkoznék, nincs a Szépművészeti Múzeum birtokában, de tudomásom szerint egyetlen magyar gyűjteményben sem. Az erre történő hivatkozás Breasted Ancient Records egy adatára megy vissza.

0 «This vizier is mentioned in other documents of time: the Account Papyrus (Cairo, No 18, Pl. XVI, I. 3); a stela in St. Petersburg (Lieblein, Dictionnaire, No 1542) ; and a stela in Budapest (noted by Pieper).» Az idézett jeg}'zet a budapesti sztélé esetében — szemben a másik kettővel — nem hivatkozik konkrét irodalmi megjelölésre. A «noted by Pieper» megjegyzés tehát szóbeli közlés eredménye lehet. A kérdés az, hogy milyen alapja lehetett egy ilyen forrásközlésnek. Pieper dézett disszertációjában

7 a budapesti sztélét nem említi, így tehát a múlt század 1 Úttörőnek számított M. P i e p e r disszertációja: Die Könige Ägyptens zwischen dem Mittleren und Neuen Reich (Berlin, 1904.). Részletmunkák után alapvető előrehaladást jelentett U. S to c k műve: Studien zur Geschichte und Archäologie der 13. bis 17. Dynastie Ägyptens. Ägyptologische Forschungen, 12. G Ockstadt — Hamburg — New York, 1942. E problematikus kor legújabb megvilágítását jelenti ugyanennek a sorozatnak a 23. számában (1965.) J. V. B e c k e r a t h munkája: Untersuchungen zur politischen Geschichte der IL Zwischenzeit. 2 D r i o t o n, E. - V a n d i e r, J. : L'Egypte. Paris, 1952. 282. ; O t t o, E. : Ägypten. Stuttgart, 1955. 133.; A. 11. G a r diner: Egypt of the Pharaohs. Oxford, 1961. 147. :i Journal of Near Eastern Studies, 1 7 (1958) 263 - 268. 4 B e c k e r a t h, J. V. : I. m. 5 Journal of Near Eastern Studies, 17 (1958) 263., ill. Ägvptologische Forschungen 23 (1965) 99. 6 Ancient Records of Egypt, Első kiad. 1906. Új kiad. New York, 1962. 342. old., d. jegyz. ' l- 1- jegy/10 Bulletin 32-33 145