Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 31. (Budapest,1968)
PASSUTH KRISZTINA: Kolos-Vary három műve a Szépművészeti Múzeumban
lignes parallèles suggère les horizons vus à des distances différentes, et les ronds (ou les soleils) donnent le point de repos des yeux, mesurant ainsi l'espace en profondeur.» 20 Kolos-Vary olajképe, 21 melyet a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozott, ugyancsak egymással párhuzamos sávok rendszerére épül (45. kép). Lent a világosabb, okkeres alapba élénk piros színfoltok vágnak bele, majd sötétszürke és a fölött erőteljes sötétkék sávok alakítják ki a kompozíció tengelyét, hogy legfelül ismét az elmosódó világosszürke tegye harmonikussá az együttest. A mű folyóparti táj távoli asszociációját kelti fel. Az alsó, világosabb rész vízfelületre emlékeztet, amelyben mintha baloldalt egy vertikális irányban ívelő sötétebb folt tükröződnék. A természeti asszociációt még teljesebbé teszi a jobbra, egészen fent előbukkanó piros-kék, szürkében elmosódó kör. A festmény elsősorban élénk színeivel hat — a hideg és meleg árnyalatok erőteljesen ütköznek össze, s így feszültséggel, dinamikával telik meg az alkotás. Mindamellett a szerkezet többnyire csak rejtetten érvényesül — a színfoltok lazán, látszólag önkényesen kapcsolódnak egymáshoz. A kompozíció hatása szinte kizárólag a színek összjátékára, illetve a gazdag változatossággal kialakított felülethatásra épül. 22 Evvel a törekvéssel Kolos-Vary természetesen nem áll egyedül, közel áll hozzá Laçasse, Lanskoy, Vuillamy, Staël, stb. 23 A vele rokon művészek 24 ugyanúgy a különböző színfoltok szuggesztív, dekoratív hatására építenek, háttérbe szorítva a konstruktív igényű vázat. A formák oldottak, belső, érzelemmel telített áradás kapcsolja őket egybe. 20 Az a stílus, amely közös Vuillamyban, Kolos-Varyban és még néhány mesterben — Bemard Dórival véleménye szerint — külön áramlatot jelent az európai absztrakción belül, elkülönül mind a geometrikus ábrázolásmódtól, mind pedig a tasizmustól. Lírai és expresszív jellegű. Nem kötődik valamilyen előre meghatározott rendszer merev sémájához, éppen ezért sokoldalúbb és gazdagabb, mint más irányzatok. 26 Persze, hogy menynyiben tekinthető ez önállóan létező áramlatnak, s mennyiben nem, azt ma még igen nehéz eldönteni. 20 Kolos-Vary előszava az 1965. novemberben, a párizsi Katia Granoff galériában rendezett kiállításának katalógusában. 21 L. a 2. sz. jegyzetet. —«Andere Maler stehen zwischen den beiden Extremen und beschäftigen sich vorwiegend mit Farbproblemen. Durch ihr Streben nach Harmonie und sinnvoller Gestaltung schaffen sie Werke, die für das Empfinden eines traditions-verbundenen Betrachters durchaus gefällig sind. Hier wären unter anderen zu nennen: Vuillamy, Kolos-Vary, Lagage, Debré, van Haardt, Bott und Szenes.» Seuphor, M.: Knaurs Lexikon der Abstrakter Malerei. München —Zürich, 1957. 79. — «Sein Weg» — írja Michel Seuphor Kolos-Varyról «wird gekennzeichnet durch eine ständige Vertiefung, Erweiterung und Ausarbeitung seiner Lieblingsthemen und durch die wachsende Ausglichenheit einer bestimmten, aber zarten Kolorits.» S e u p h o r, M.: I.m. 216. — L. még J. A. Franca kritikáját Kolos-Vary Katia Granoff-beli kiállításáról: Aujourd'hui 1966. 52. sz., 77. old. 23 Bernard Dórival meghatározása szerint egy csoportot alkotnak : Chapoval, Härtung, KolosVary, Laçasse, Lanskoy, Poliakoff, Soulages, Staël, Szenes, Vuillamy, stb. Dórival, B.: Die französischen Maler des XX. Jahrhunderts. München, é.n. 126. 21 Pierre Courthion ide sorolja — az említetteken kívül — Hillaireau-t, Roger Chastelt, Ubac-ot, André Bourdil-t, Kermadecot, Kolos-Vary-nál kiemeli a barna és kék színek szerepét. Courthion, P.: L'Art Indépendant. Paris, 1958. 212. 25 «Ainsi Kolos-Vary laisse-t-il se rencontrer et s'harmoniser en lui ces deux puissantes poussées qui s'exercent toujours chez le peintre: la pression des éléments extérieurs du monde sensible qui se présentent à sa vision, à son toucher, à son ouïe, et l'irrespressible volonté de se former qui bouillone dans le conflit des émotions, des angoisses, des colères et des passions.» Marcel B r i o n előszava Kolos-Vary 1963. okt.-ben, a párizsi Katia Granoff galériában rendezett kiállítás katalógusában. D o r i v a 1, B. : Die französischen Maler des XX. Jahrhunderts. München, é.n. 128. 9* 131
