Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 31. (Budapest,1968)

HARASZTI-TAKÁCS MARIANNA: Újabb adalékok Sofonisba Anguissola életéhez és müveihez

budapesti «Maria gyermekét taplalja», mely mint az előbbi festmény talán idegen mintakép, Parmigianino vagy Correggio ihletése nyomán keletkezhetett.

12 Sofonisba Anguissola fiatal korában sokszor másolta részben vagy egészben első mestere, Bernardino valamint Giulio Campi képeit,

13 s húgainak is több, Correggio és más mesterek ihletése nyomán keletkezett egyházi témájú festményét ismerjük. Elképzelhető, hogy az arcképfestészetben járatos és egyházi témához csak elvétve forduló festőnő ilyesfajta megrendelései részére mintaképet keresett. Lehetséges, hogy itt az 1583-ig Genovában működött, tekintélyes művészhez, Luca Cambiasóhoz fordult mintaképért, bár a gyermek Jézus alakjában, főként az egykor a cremonai Folchino Dodici-Schizzigyűjteményben őrzött Bambino tér vissza, melynek quattrocenteszk kompozíciója — amennyiben a régi felvételből megállapítható — még a művésznő korai korszakában keletkezhetett. Különös egyébként, hogy a budapesti kép, mely 1912-ben gróf Pálffy János hagyományával került a Szépművészeti Múzeumba, mind a Pálffy-gyűjteményben, mind az 1913-ban megnyílt kiállítás katalógusában,

14 mind az 1924-es Térey-féle katalógusban

15 mint Sofonisba Anguissola műve szerepelt. Névjelzést a leírások nem jegyeztek fel, ez nyilván ekkor már eltűnt a sűrű lakkréteg alatt. Az adományozó, Félicie Dosne, Thiers volt francia elnök sógornője, aki gyermekkorától Thiers haláláig az elnök házában élt, ezzel a mestermegnevezéssel hagyta a képet 1906-ban végrendeletében Pálffy Jánosra

16 és ezt az attribúciót tartotta meg a kezdeti években a kép a múzeumban is. Nem lehetetlen, hogy az ifjabb éveiben a művészet iránt élénken érdeklődő Thiers tulajdonából való a képünk, aki fiatal újságíró korában Salon címmel művészeti tudósításokat is írt,

17 majd párizsi házában jelentős művészeti gyűjteménnyel bírt.

18 12 A cremonai Dodici-Schizzi-gyűjteményben őrzött Madonna del latte és a budapesti kép Bambino-ja teljesen azonos. Nem lehetetlen, hogy Parmigianino párizsi Madonnájának gyermekJézusa volt a művésznő ihletője mindkét kép esetében, annak ellenére, hogy a cremonai és a budapesti képet biztosan évtizedek választják el egymástól. 13 B a 1 d i n u c c i, F, : Notizie de! professori de' disegno... Firenze. 1688 (második kiadás első kiadás 1686). IV. 157. «L'errore del Vasari in affermare, ch' ella fosse Discepola di Giulio e non Bernardino, ebbe mio credere suo fondamento nel vedersi allora di mano di Sofonisba assai sue pitture copiate da opère di Giulio Campi, ...» A milánói Brerában őrzött Pietája pedig az ugyanott kiállított Bernardino Campi Pietà kicsinyített változata. 14 Térey G.: A gróf Pálffy János által hagyományozott képgyűjtemény leíró lajstroma. Budapest, 1913. 15 Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának katalógusa. 5. kiadás. Budapest, 1924. 3. 16 Az 1913-as katalógus adatainak alapján, mely Kauderle Emil grófi jószágkormányzó tájékoztatásán alapul, az adományozót D'Osmé kisasszonynak nevezik. Helyesen Félicie Dosne, Thiers feleségének húga, aki a volt elnök posthumus munkáját «Notes et souvenirs» címen (F. D. monogrammal jelezve) kiadta Párizsban 1904-ben. Ugyanebben az évben egy «Le voyage de Thiers à travers de l'Europe» című művet publikált. Félicie Dosne sosem ment férjhez, Thiers halálakor ötvenes éveiben lehetett. Hogy mi módon került Pálffy gróffal kapcsolatba és miért hagyta rá a képet, eddig még nem sikerült kideríteni. 17 H a 1 é v y, D. : Le Courier de M. Thiers. Paris, 1921. 20—21. 18 Thiers házát a place Saint-Georges-on az 1870-es párizsi kommün alatt feldúlták. «Les collections ont été déménagées, transportées dans les Musées. . . le mobilier vendu.» írja az eseményről regényes életírója M. Reclus [Monsieur Thiers, Paris (1929) 305.] 1871. május 26-án a nemzetgyűlés az elnök házának helyreállíttatását iktatta törvénybe. A gyűjteményről elképzelhető, hogy jelentős értéket képviselt, mivel több mint egy millió kártérítést szavaztak meg. (Uo.) Másutt arról tudósít Reclus, hogy Párizs ostroma előtt Thiers legkedvesebb műtárgyait biztonságba helyezte, melyek sértetlenül meg is maradtak. (Ua. 328.) Lehetséges, hogy képünk ezek között volt Dosne kisasszony haláláig.