Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 30. (Budapest,1967)
GARAS KLÁRA: Tintoretto budapesti képe és a II. Rudolf császárnak festett sorozat
állítását, típusát tekintve kétségkívül rokon e népszerű Tintoretto-kompozícióval, elrendezése azonban lazább, oldottabb, a tájképi elemek nagyobb szerepet játszanak. Amenynyire az a fénykép alapján megítélhető, ez Tintoretto kompozíciója nyomán műhelyében a tanítványoktól kivitelezett munka lehetett. Amennyiben valóban a Rudolf számára készített sorozathoz tartozott, már csak méretei miatt is központi helyet kellett hogy elfoglaljon. A négy kép eredeti elhelyezésének kérdésére azonban nehéz megnyugtató választ találnunk. A londoni kép megcsonkított állapotban maradt fenn, azonban sem így, sem eredeti formájában nem quadrál a budapesti jelenettel. Utóbbinak, a Palma Giovine rajz tanúsága szerint a Herakles és Omphale ábrázolás lehetett a megfelelő párdarabja. Minthogy azonban hitelt kell adnunk Ridolfi szavainak, melynek értelmében a négy festmény egymáshoz tartozott, csak azt tudjuk feltételezni, hogy a különböző méretű és formátumú képek valamely adott intérieur ornamentális kereteibe illeszkedtek. 41 Nehéz, bár nem megoldhatatlan probléma a datálás kérdése. A megrendelés időpontjára vonatkozóan nincsenek közelebbi adataink. Datum ante quem-nek Rudolf trónrajutását, illetve alighanem római császárrá való koronázását (1577) kell tekintenünk. A hetvenes évek végére utal a londoni képnek és az anticollegio 1578-ban befejezett Tintoretto sorozatának közeli stílusrokonsága, a szerkezeti elvek, típusok egyezése. Jóllehet a budapesti festményt a kutatók egy része ennél az időpontnál valamivel későbbre datálta, keletkezését a stílusjegyek alapján ugyanebbe a korszakba is tehetjük. 4- A szerkezeti elvek nyilvánvalóan azonosak, az erős diagonálba állított alakok éppen úgy, mint a dózsepalotabeli allegóriákon mindkét képen hasonló dinamikus elrendezésben szerepelnek. Megegyeznek az arányok is, az alakok karcsúak, mozgékonyak, a fejek picinyek, finom formájúak, rokon «Juno és a faun»-jelenet nőalakjainak hajviselete is. Mindezeket a mozzanatokat figyelembe véve, a Rudolf császárnak festett sorozat keletkezését alighanem az 1570-es évek végére, esetleg a nyolcvanas évek elejére tehetjük. Természetesen a kérdések egy része még így is nyitva áll. A források alapján abban bizonyosak lehetünk, hogy a Rudolf császár számára festett négy Tintoretto-kép tartalmilag is egységet alkotott, s témája a Herakles-monda volt. Bizonyos az is, hogy a budapesti festmény, melynek eredetét Rudolf császár, illetve Buckingham herceg gyűjteményéig tudtuk nyomonkövetni, ehhez az együtteshez tartozott. A sorozat egészére, a közelebbi összefüggésekre, allegorikus-szimbolikus utalásokra vonatkozóan azonban csak feltevésekre vagyunk utalva. A rekonstrukciót megnehezíti a képek hányatott története és az a körülmény, hogy a késő-renaissance festői ciklusok tartalmi összefüggéseit, bonyolult mondanivalóját mindmáig csak hézagosan, elszigetelt esetekben ismerjük. 43 A Buckingham-gyűjtemény egyes darabjainak sorsával, a Budapestre jutott Tintoretto-festményen kívül ezúttal nincs módunkban behatóbban foglalkozni. Úgy gondoljuk azonban érdemes lehet legalább néhány összefüggésre rámutatni, ha másért nem, a 11 A prágai vár berendezéséről, a termek díszítéséről Rudolf császár idejéből sajnos keveset tudunk. Egy nagyobb és egy kisebb terem mennyezetét Paul de Vries díszítette perspektivikus mennyezetképekkel (1. Mander, K. van: Het Leven der Doorluchtighe Nederlandtsche en Hooghduytsche Schilders. Ed. Floerke München, 1906. II. 113.). A Kunstkammer négy boltozatos szobában volt elhelyezve, festmények azonban mindenütt voltak, a császár írószobáját is beleértve. L. Schlosser, J. : Die Kunst und Wunderkammern der Spätrenaissance. Leipzig, 1908. 81. "Berekén, E. von: i. m. 88, 106. Tintoretto utolsó korszakából. 43 L. Tintoretto doge-palotabeli sorozatával kapcsolatban : T o 1 n a y, Ch. de : Tintorettos Salotto Dorato Cycle in the Doge Palace. Scritti di storia dellArte in onore di Mario Salmi. Roma, 1963. 117. Utal a bonyolult politikai és kozmológiai összefüggésekre. L. továbbá: H a r 11, F.: Gonzaga Symbols in the Palazzo del Te. Journal of the Warburg Institute VII. 1950. 451., továbbá Würtenberger, F. : Der Manierismus. Wien, 1962.
