Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 28. (Budapest,1966)

ENTZ GÉZA: A kalocsai székesegyház faragványai

melynek bizonyos vonatkozásban redukciójaként hat (szentélykiképzés, a kereszthajók nyugati sarkaiban levő csigalépcsők). A pannonhalmi párhuzamokat pedig egyrészt az időbeli egyezés, másrészt a királyi műhellyel való közvetlen kapcsolat teszi érthetővé. A kalocsai faragványok sajnos aránylag kis számban maradtak reánk s így sok velük kapcsolatos kérdés egyelőre megválaszolatlan és bizonytalan. Az épületekről csak az ásatások folytatása esetén tudhatnánk meg további adatokat. A néhány töredék mégis olyan összefüggések megállapításához illetve valószínűsítéséhez vezetett, melyek eddigi tudásunkat szélesítik és a királyi művészi központ tevékenységét a XIII. század első harmadában néhány vonatkozásban új megvilágításba helyezik. Ugrin érsek 1230-i oklevele Szent Pál apostol nagyobbik egyházában kelt. Ekkor tehát a második székesegyház már használható állapotban volt. így a lényeges építkezések a húszas években folyhattak. 1240-ben hallunk először az ócsai prépostról.

42 1224 végén szentelik fel Oros apát pannonhalmi templomát. Nagyjából ugyanekkor dolgoznak a vértesszentkereszti monostorban is. Minthogy az esztergomi királyi műhely a húszas, harmincas években Kalocsán és Ócsán működött, az esztergomi székesegyház és palota munkái a XIII. század első két évtizedében véglegesen befejeződhettek. A kalocsai faragványok vizsgálata így hozzásegít bennünket a tatárjárás előtt folyó legjelentősebb királyi vagy az uralkodóval kapcsolatos építkezések keletkezési időrendjének pontosabb meghatározásához is. ENTZ GÉZA 42 Oszvald F. : Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori törtenetéhez. Művészettörténeti Értesítő, 1957. 247.