Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 27. (Budapest,1965)
GEREVICH LÁSZLÓ: Mátyás király és Beatrix királyné márvány domborművének mestere
stílusban, hanem rajzban is azonos. Egymásra vetített arckörvonaluk fedi egymást (20. kép). Méret alapján ugyanaz a mester készítette mindkettőt. Föltevésünket ez az azonosság konkrétan bizonyítja. Nem látunk viszont kapcsolatot az ún. « Animus regis »-érem és a Mátyás-dombormű között. Az érmen semmiféle olyan jegy nem látszik, amely csak a Mátyás-reliefre jellemző. Joggal föltételezhető tehát, hogy valószínűleg még Ferrarában, de lehetséges, hogy Milánóban, Magyarországról küldött festmények és érmek alapján több Mátyás és Beatrix-]jortré és érem készült, amelyek közül — mint ajándék — Gian Cristoforo Romano műve került Magyarországra. Ezt támasztják alá a történeti kapcsolatok, az évszámok megegyezése. Ferrarában egyetlen jelentősebb szobrász dolgozik — «... a Ferrara mancavano scultori . . .» 32 Ez az egyetlen is követi a fiatal menyasszonyt Milánóba és ott ugyancsak az udvar vezető művésze lesz. Ulászló megkoronázása után Bianca Maria Sforzával tervezett házasságról kezd titkos tárgyalásokat. E megromlott családi légkör, Ulászló és Beatrix ügye kizárja e gyorsan időszerűtlenné váló ajándékozást 1490 tavaszán túl akár Milánó, akár Ferrara részéről. Ez a tény csökkenti a valószínűségét annak a felfogásnak, amely az Amadeo által vezetett páviai szobrászkör más személyében szándékozik keresni a budapesti reliefek mesterét, hiszen ott ez a típus csak ezután az időpont után alakirlt ki. Alapjában véve a Mantegazza testvérek és Amadeo után egyre inkább Gian Cristoforo Romano hatását sejtik a milánói szobrászatban. Az alapkiindulást a milánói szobrászstílus 1490 körüli megváltozása nyújtja. Ezt az időpontok egyezéséből Gian Cristoforo Romano, Andrea Bregno római tanítványának megjelenésére vezeti vissza Pope Henessy ; «courtly neo-classical style of carving, which made systematic use of decorative motifs from imperial art. . . Gian Cristoforo Romano's style exercised its spell both on Amadeo, in the reliefs on the Area of S. Lanfranco, and Benedetto Briosco. in the reliefs beside the entrance to the church.» 33 Briosco karcsú, elegáns, ideges alakjai, tömegjelenetei, eltúlzott ábrázolásai a ferrarai festészet közvetítésére utalnak, áttekinthető szerkezete pedig Gian Cristoforo romanizmusára, és ez nem különleges, hiszen Gian Cristoforo irányítása mellett is dolgozott (21—22. kép). Cristoforo Solario síremlékének Lodovico il Moro és Beatrice d'Esté portréi a lágy modellálásnak ugyanazokat a finom valőreit juttatják érvényre, mint amelyeket Romano műveinél is megcsoeláltunk. Mindezek alapján joggal tételezhetjük föl. hogy a Mátyás és Beatrix-relief egy új típusnak és stílusnak első emlékeihez tartozik, s annak képviselője készítette őket. Evvel szemben egy megfigyelést nem hallgathatunk el. A Mátyás és Beatrixrelief sötétzöld háttere rátekintésre azonos a Certosában éppen háttérnek is gyakran használt zölel kővel. (A teljesen megfelelő sötétebb zölel követ Polcerere Valiéból származónak jelölték meg a Lavabo dei Monaci reliefjein.) Érdekes további milánói kapcsolatot mutat és az előbbi problematikától nem független Julius Caesarnak a budavári ásatásból származó rózsaszínű kőből faragott mellkép-tonelója (23. kép). Stílusára és elhelyezésére nézve kiindulópontot nyújtanak a páviai Certosa homlokzatának kő medaillonai és tondói (24. kép). A homlokzatot Giovanni Antonio Amaeleo tervezte 1490-ben és 1498-ban fejezte be munkatársaival a faragványok elkészítését. A homlokzatba azonban beépítették azokat a szobrokat, reliefeket is, melyeket 1473-ig a Mantegazza testvérek és azok segéelei készítettek. 34 32 V e n t u r i, A. : i. m. 52. 33 Pope-Hennessy, J.: Italian Renaissance Sculpture. London, 1958. 97 — 98. 31 .Malaguzzi — Valért, F.: i. m. 174. — S almi, M. : i. m, 2. tábla.
