Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 27. (Budapest,1965)

GEREVICH LÁSZLÓ: Mátyás király és Beatrix királyné márvány domborművének mestere

Ebből a helyzetből adódik, hogy a homlokzaton a legkülönbözőbb szobrászok művei keveredtek, a stilisztikai különválasztás csak nagyjában történt meg, «... eosi che c ])iù facile riconoscere i gruppi che le individualità artistische, . . . ».

35 A budai Julius Caesar-reliefet már csak mérete miatt sem a lábazati, különböző mesterektől származó kerek mellképekkel és jelenetekkel, hanem az alsó párkány alatt húzódó relief-sor keretdíszének fölső sarkaiba elhelyezett zöld kőből (pietra verde di Óira) készült, Gian Cristoforónak attribuait

30 antik mell képekkel vethetjük össze. Tőle származhat az ablakok kő medaillonos díszítésének egy része is. Meglepő hasonlóságot mutat a bal bifora keretdíszítésének egy női mellképe éppen a Beatrice- és Isabella d'Aragona-érmekkel (25. kép). A Visconti-síremlék díszítésével veti össze E. Arslan. «Ritengo dovute direttamente a Gian Cristoforo anche le finestre della facciata della Certosa che richiamano nelle proporzioni elettissime e nei particolari decorativi il monumento a G. G. Visconti; finestre riempite poi dalle bifore deli' Amadeo.»

37 A talapzat kő reliefjeit Malaguzzi-Valeri ; Mantegazzanak. Amadeónak és a legklasszicizálóbbakat — «corne nel P allegória del commercio, nel Giulio Cesare ...» — Delia Portának vagy Gian Cristoforo Románénak ítéli (2(5. kép). A budavári relief-korong szempontjából a Mantegazza-testvérek és segédeik nem jöhetnek számításba, művészetük a késő-gótikus manierista fafaragás hatása alatt áll. Amadeo korai müvében, a kis chiostro ajtaján (1466—70) (27. kép) még nem játszik szerepet az antikizáló medaglione-díszítés, de már megjelenik a 70-es évek első felében a bergamói Colleoni-kápolnában. Összefoglalóan megállapíthatjuk, a budavári Julius Caesar-tárcsa, mint típus, a 70-es évek végén, a 80-as években már megjelenhetik, számunkra ez a milánói szobrászati műhelyek antik irányzatához fűződő kapcsolat egyik dokumentuma. A tárcsa az építészeti díszítés túlzsúfoltságára mulat és a Colleoni-kápolnához vagy a páviai Certosához hasonló kiképzést kíván. Az első esetben Amaeleo körével, a második esetben Gian Criste)fe>ro körével függ össze. Ez utóbbi már Ulászló építkezéseivel hozható kapcsolatba. Ideje pedig Ulászló és a Sforzák barátságának tartamára tehető. A Caesar-relif anyaga északolasz kő. tehát Itáliából küldték. Az ilyenfajta ajándék divatban volt. A francia király hősöket ábrázoló reliefeket kapott, melyeket Gian Cristoforo Romano készített. Ez a darab is eggyel több bizonyíték, hogy a budavári építkezések is, már viszonylag korán, az antik irányzatot követték. Ezt igazolja Giovanni Dalmata antik ruhás alakokból álló relief je és később, a századfordulótól Johannes Eiorentinus antik mintát és római reneszánsz emlékeket követő sírkövei. (! EREVICH LÁSZLÓ 35 Uo. 36 S almi, M. : i.m. 3. tábla. 37 Arslan, E. : Sui Mantegazza. IJollettino d'Arte 35, 1950. 34. old,. 23. jegyzet.