Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 27. (Budapest,1965)
GEREVICH LÁSZLÓ: Mátyás király és Beatrix királyné márvány domborművének mestere
rékkal az 1490 körüli időkből. A királyt életének utolsó éveiben mutatja be. Ugyanezt a míívet emeli ki Balogh Jolán, mint amelyhez legközelebb állanak a reliefek, a «porta della sacrestia vecchia» fölött, Gian Galeazzo Visconti arcképét 1490-ben Alberto Maffiolo da Carrara, a Sforza-arcképeket 1492—97-ben Benedetto Brioseo faragta. 19 A reliefek művészeti irányzatának ez az új meghatározása azonban nem lett általános, mert Kruno Prijatelj monográfiájában 20 megint a Ualmata-attribuciót ismétli meg minden részletesebb bizonyítás nélkül. Nem kétséges, hogy a Mátyás és Beatrix-mellkép a lombard-milánói kör rokonságát árulja el. Legközelebb állanak hozzájuk kapuk díszeként alkalmazott tondók vagy néhány különálló emlék-mellkép. A sort Michelozzo és segédei által készített Medici bankház kapuja (másodlagosan a milánói Castello Sforzesco Múzeumban felállítva) nyitja meg. E kapunál meg kell jegyeznünk, hogy faragása hasonlít a budavári emlékanyag egyik legkorábbi csoportjához, a « Gyümölcsfüzéres mester » faragványaihoz. A milánói kapu ötletét fejleszti tovább három ka])ti a páviai Certosában. A «porta della sacrestia vecchia» 1477-ben készült Amadeo stílusában (13. kép). 21 Néhány szobrot később Alberto da Carrara faragott 1490 körül, így pl. Gian Galeazzóét. A Sforza hercegekét Benedetto Brioseo készítette 1497-ben. A «porta del Lavabo dei Monaci » mellképeit nagyrészt ugyancsak Briosco faragta a 90-es években Gian Galeazzo Sforza halála után az előző kapu munkáival egyidőben. 22 Maga a kapu valamivel későbbi az előzőnél és jórészt ugyancsak Amadeo munkája. 23 A harmadik kapu a kis chiostróba vezet és Antonio Mantegazzának tulajdonítják. 21 Mindezek a mesterek szóba jöhetnek az emlékek alaposabb vizsgálata után, amelyet a rossz látásviszonyok akadályoznak. A történeti kapcsolatok azonban egyik mester szerzőségét sem erősítik meg. egyéb műveik stílusa pedig egyenesen ellentmond az attribuciónak, így pl. a Mantegazzák és Amadeo gótikus szenvedélyessége és manierizmusa (12., 14. kép), Carrara nyersesége az «il lavabo dei Monaci »-ban látható munkáiban. Amadeo az egész kör vezető mestere pedig nem maga készítette a mellkép-tondókat. Briosco kissé későn jelent meg a színen és egy fiatal, igen tehetséges mester, Gian Cristoforo Romano tervei szerint dolgozott. Minden történeti körülmény és stilisztikai vonás amellett szól, hogy ez a Gian Cristoforo Romano készítette Mátyás és Beatrix mellképeit. A klasszikus római hagyományok ismeretében nőtt fel, mint erről az 1492-—97 között, a páviai Certosában felállított Viscontisíremlék reliefjei is beszámolnak (15. kép). Stílusának kiindulását apja, Isaia da Pisa és Paolo Romano Szt. András vatikáni tabernákulumában találjuk. 25 Az apa a nápolyi diadalíven is elolgejzott és nyilván az Aragóniái házhoz fűződő kapcsolata miatt került fia ilyen fiatalon (1405 vagy 70-ben született, ez a két szélső terminus szerepel a szakirodalomban) a ferrarai udvarhoz. Rögtön a fiatal Este hercegnők kedvence lett és ez a kapcsolat élete végéig elkísérte. Ő készítette Beatrice d'Esté márvány mellképét 90 előtt vagy körül, de még férjhezmenetele előtt (16. kép). 26 19 Balogh J. : Mátyás király arcképei. Mátyás király emlékkönyv. I. Budapest, 1938. 468—473. 20 Prijatelj, K. : Ivan Duknovic. Zagreb, 1957. 29. 21 Salmi, M.: La Certosa di Pavia. Milano, é.n. 23. tábla. Megállapításaiban jórészt F. M a 1 a g u z z i Val e r i (G. A. Amadeo. Bergamo, 1904. 98 — 99) munkájára támaszkodik. 22 Salmi, M. : i.m. 28. tábla. 23 M a 1 a g u z z i V a 1 e r i, F. : i.m. 99. 24 Malaguzzi Vale ri, F.: i.m. 108. — I Monumenti; La Certosa di Pavia. 1962. Ugo Bicchi. 39. 25 V e n t u r i, A.: Gian Cristoforo Romano. Archivio Storico dell'Arte I, 1888. 50. 26 Vent u ri, A.: i.m. 51 — 52.
