Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 26. (Budapest,1965)
HARASZTI-TAKÁCS MARIANNE: Toulouse-Lautrec tanulmányok
(22. kép). Az egyik aláírása későbbi kéztől való. 3 A «Tancosno» (23. kép) monogrammal jelzett, 4 a többi is mind bitelesnek elfogadható Lautrec felírást visel. Bár nem volt alkalmunk rajzainak legszélesebb gyűjteményét, az Albi Múzeum anyagát, az itt kiállított rajzokkal összevetni, mégis feltehetjük, hogy a fiatalkori stílusára jellemző rajzai hitelesek akkor is, ha egyikhez sem köthető kivitelezett műve. Könnyed felfogásuk, a jellegzetességek néhány vonallal való kiemelése, mint a « Férfi és nő csónakban* című vázlaton (24. kép), a torzításra való hajlam, mint a ((Fantasztikus figuracska» (25. kép) esetében, a művész kedvelt témái, a mozgás, a lovak, mind felfogásunkat támasztják alá. A rajzok egyazon füzetből valók, bár a «Lovastiszt», (20. kép) a korábbi stílust — az 1875/ 1878-as rajzok korszakát idézi, a többin általában egyszerűbben oldja meg feladatát (27. kép). 5 Időrendben ezek után a vázlatok után az a szónrajz következik (28. kép), mely a berlini múzeumban a «Kánkán» címet viselte. 6 Csak itt a kiállítás előkészítése során derült ki, hogy Aristide Bruant egy dalát illusztrálja, talán vázlata a dal borítólapjának, mely azonban nem került kivitelezésre. 7 Ismeretes az az első rajz is, melyben a művész még csak a figurákat vázolta fel (29. kép). A szereplő személyek, balról jobbra haladva: a két kánkántáncosnő, a háttal álló talán — az itt először megjelenő — Goulue, a szembenéző az ugyancsak különös melléknevű Grille d'Egout. Tőlük jobbfelé a Lautrec baráti köréhez tartozó férfiak láthatók: Louis Anquetin és François Gauzi festők, középen szembenézve áll — fején a más Lautrec művekből is ismert puhakalappal — Aristide Bruant, a dal szerzője, akinek kabaréja falát később az elkészült kép díszítette. A jobb sarokban álló («tisztes külseju» morózus figura a «Père la Pudeur» - valódi nevén Coutelat du Roche — aki az Elysée Montmartre mulatóban «hivatalbol» felügyelt a jó erkölcsökig, A vázlat, amelyet az albi múzeum őriz, csak hét figurát rögzít. 8 A kiállításunkon bemutatott szénrajz már kidolgozott formát mutat. A bal sarokban egy asztal, s rajta egy pohár körvonalai bontakoznak ki, még néhány alig jelzett alak, és a teret már érzékelteti. Érdekes, hogy az előtérben a középre helyezett cilinder, mely majd az «Elles» címlapján olyan frappáns helymeghatározó erővel tér vissza, mintegy tíz évvel korábban, itt jelentkezik először. 3 «Két rendőr egy nőt letartóztat*. 177 X 171 mm. Kat. szám VI. Felirata: «Un arrestation Dessin du Lautrec», ceruzával. 4 164 X 121 mm. Kat. szám V. 5 «Rohamozo katona* 154x216 mm. Kat. szám VIII; «Lovastiszt» 126 X 109 mm. Kat. szám IX; «Férfi ós nő csónakban* 254 x 187 mm. Kat. szám X. 6 Szénrajz, 472 x 618 mm. Jelezve és datálva 1886. A berlini National-Galerie tulajdona. Kat. szám IV. 7 «La chaise Louis XIII à l'Élysées Montmartre». A dal egy, a Chat Noir kabaréban kifüggesztett székről szól, melyetaz előző tulajdonos, Salis ott felejtett és Bruant nem akart visszaadni. A refrénje így hangzik: Ah mesdames, qu'on est à l'aise Quand on est assis sur la chaise Louis Treize! Elles est à Rodolphe, cependant Pour s'assoir d'issus, faut aller chez Bruant Au cabaret du Mirli Au cabaret du Mirli Du Mirli ton tand est son ton Du Mirliton! V. H a n s o n, L. et E.: La vie tragique de Toulouse-Lautrec. Paris, 1957. 158. 8 Toll, 450 x 570 mm. Jelezve balra lent a monogrammal. Ltsz. D. 02. Tanulmány az «Au Mirliton» című festményhez. Musée de Toulouse-Lautrec. Albi, 1963. 79.
