Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 24. (Budapest,1964)

CZOBOR ÁGNES: Pietro Novelli il Monrealese budapesti Szentháromság-képe

hogy nem volt még egy olyan festője az itáliai Seicentónak, akit ilyen erősen ihletett volna meg Van Dyck művészete. A már 1623-ban Palermóba kerülő fiatal festő valószínűleg személyesen is ismerte az 1624-ben ott tartózkodó Van Dycket, egy XIX. század elejei szerző szerint «quasi sotto i suoi occhi medesimi» dolgozott.

6 De ha személyesen nem is ismerte volna, jól kellett ismernie Van Dyck palermói főművét, az Oratorio di S. Domenicoban lévő híres, nagyméretű Madonna del Rosariot (melyet a pestis miatt Palermót pár hónap múlva elhagyó művész 1628-ban küldött meg az Oratoriónak), minthogy ugyanebben az Oratorióban, melynek egyébként Novelli tagja is volt, 1630 körül, ő maga oltárképet festett, sőt freskókat is, melyeket a helyszínen, hosszú ideig kellett kiviteleznie (71. kéj)). Agostino Gallo palermói szerző, aki 1828-ban egész könyvet szentel Novelli « dicsőítésére)),

7 azt írja, hogy Van Dycktől tanulta meg Novelli a «morbidezza ed eleganza del pennello»-t, a lágy és elegáns festésmódot,

8 és egy 1640 körüli képét elemezve, a monreali S. Martino dell'Ortóban lévő Őrangyalt, a következőket írja a mesterről: «in esso mostra apertamente l'imitazione del Vandich pel tocco del pennello, pel florido impasto, per la lucidezza delle tinte e per la grazia delle fisionomie, che potrebbero far dubitare ad occhi imperiti, che quella tela appartenesse più tosto al célèbre fiammingo anziehe al Novelli».

9 1632- ben Novelli pár hónapot tölt Rómában és Nápolyban. A mesterről szóló irodalom együttesen megegyezik abban, hogy Rómában Domenichino hatott rá a legerősebben (de állítólag másolta Michelangelot is), Nápolyban pedig Caravaggio, de még inkább Ribera festészete. Valóban ismerjük igen erősen ribereszk alkotásait is - ennek ellenére Van Dyck hatása, különösen olajképein, végigvonul egész művészetén, sőt időnként újra és újra megerősödik. Már a régiek is jól látták, hogy ha 1633 után a Ribera által közvetített nápolyi caravaggizmus néha el is komolyítja, meg is keményíti és el is sötétíti egy-egy alkotását, sohasem válik teljesen Caravaggio követőjévé, — amit természetesen igen jó néven vesznek tőle a XIX. század elejének művészeti írói és ezzel magyarázható, hogy ebben a korban is olyan sokat írnak róla.

10 1633- ban Novelli ismét Palermóban van és ettől kezdve, Szicília legnagyobb festőjeként, egymásután kapja megrendeléseit. A Szentháromság képünkkel kapcsolatban említett kettősség, Van Dyck puhasága és előkelősége és bizonyos caravaggeszk keménység, Szicíliába való visszatérése után csaknem minden képén megfigyelhető. Két legjelentősebb művét 1635-ben festi. Mindkettő Szt. Benedek életéből 6

Scrofani, S. : Illustrazione di un quadro di Pietro Novelli altrimenti il Monrealese. Palermo, 1826. 18. 7 G a 1 1 o, A. : Elogio storico di Pietro Novelli da Monreale, famoso dipintore architetto e ineisore. Palermo, 1828. 8 G a 11 o, A. : i. m. 5. »Gallo, A.: i. m. 6. 10 Itt érdekesnek tartjuk idézni, mit ír ezzel kapcsolatban A. Gallo (i. m. 12) Caravaggióról : «II Caravaggio . . . gettati aveva i semi d'un novello stile che se fosse stato seguito a lungo, avrebbe prodotto la corruzione totale della pittura. Egli col suo pennello risentito, ed energico, co'suoi forti scuri, colle brusche, minacciose, e ignobili fisionomie, avea imposto al giudizio del Pubblico e traviato il Valentino, il Guercino e lo stesso Guido. Il nostro Novelli dovette in Roma e in Napoli fissar l'attenzione sul le opère di quel lombardo arditissimo ingegno, le quali formavano ancora la meraviglia di molti; e con sagace discernimento seppe conoseer ciô che dovea riprovarne, e ciô che non dovea seguire pel miglioramento del chiaro scuro e per l'effetto. Perocchè sebbene il Caravaggio riesca in questa parte, non lascia perô di spengerla sino aUa maniera, e di esser aspro e duro.»